Június 3. (szerda)

• 14.45 – Szegő György: Álomtervező. Tesz-vesz album földi, színpadi és csillagmesékkel. Könyvbemutató a Ráday Képesházban (1092 Budapest, Ráday u. 25.) A szerzővel / egymással beszélgetnek: Ács János és Odor Tamás rendezők, Bán András művészettörténész, Gerle János építész, Pályi András költő, színikritikus, Horgas Péter látványtervező …

Június 4. (csütörtök)

• 16.00 – Balázs Béla szimpozium. BALÁZS BÉLA és LUKÁCS GYÖRGY. Előadók: Bárdos Judit, Kőháti Zsolt, Lenkei Júlia, Schiller Erzsébet. Támogató: LUKÁCS GYÖRGY ALAPÍTVÁNY. Helyszín: Ráday Képesház (Ráday utca 25.)

Június 5. (péntek)

• 10.00 - II. Ferencvárosi Dalos Ünnep - Gyermekkórusok. Ferenc tér. Fellépnek: Kőrösi-Csoma Sándor Általános Iskola kiskórusa, Telepy Károly Általános Iskola kiskórusa, Weöres Sándor Általános Iskola kiskórusa, Bakáts-téri Ének-Zenei Általános Iskola Mini kórusa és Kis kórusa.
• 14.00-18.00 – A 12 legszebb magyar vers. Fűzfa Balázs szombathelyi egyetemi tanár indította el a 12 legszebb magyar vers „mozgalmat” útjára, ennek adunk immár másodjára helyet a Ráday Kultuccában. Ún. szabad mikrofont és pódiumot adunk, hogy ki-ki tiszteletét tehesse a könyvek ünnepén a magyar versek előtt. Helyszín: A 12 legszebb magyar vers pódiuma a Ráday utcában (Ráday utca 25.-27.)
• 15.00-18.00 -  EURÓPAI MESÉK SÁTRA. Mesék sok nyelven (Ráday utca 31.) Szerb mesék, nem csak szerbeknek. Francia mesék, nem csak franciáknak.
• 15.00-16.00 – Kisebbségkutatás - a Régió folyóirat és a Fórum Kisebbségkutató Intézet közös bemutatója a Ráday Képesházban (Ráday utca 25.)
• 16.00-22.00 – Magyar Dokumentumfilmrendezők Egyesületének filmvetítése. Helyszín: Filmesház (Ráday utca. 31.)
• 16.30-17.00 – Fesztiválok megnyitója - Dr. Gegesy Ferenc polgármester a 12 legszebb magyar vers pódiumán (Ráday utca 25.-27.)
• 17.00-18.00 – Buza Péter: Kalapdoboz – könyvbemutató. Helyszín: Stúdió K Színház (Ráday utca 32.). A könyvet bemutatja Gerő András.
• Kányádi Sándor köszöntése a 12 legszebb magyar vers pódiumán (Ráday utca 25-27.)
• 19.30- 21.30 Kányádi Sándor és a Kaláka, közreműködik Szalóki Ági - Ünnepi koncert a 80 éves Kányádi Sándor tiszteletére a Bakáts téri katolikus templomban

Június 6. (szombat)

• 10.00-18.00 – A 12 legszebb magyar vers. 10-14-ig Fűzfa Balázs a mikrofonnál (Ráday utca 25.-27.)
• 10.00-13.00 – Gyermekalkotók műhelye: Nyomatok. Helyszín: Ráday Képesház (Ráday utca. 25.)
• 11.00-17.00 – EURÓPAI MESÉK SÁTRA. Mesék sok nyelven – Ráday utca 31. Ukrán mesék: „A kakas aranytaréja”  (Előadják az Ukrán vasárnapi iskola tanulói; felkészítő tanár: Nagyja Muzicsuk). 12-13 – Angol mesék nem csak angoloknak. 15-17 – Horvát mesék: „Játékos barangolás a gyermekversek világában” ( A programba bekapcsolódik a Horvát Gimnázium is.)
• 16.00-18.00 – Koinonia könyvek bemutatója. Helyszín: Ráday Könyvesház (Ráday utca 27.)
• 16.00-17.00 – Balázs Béla: A csend – Vakok és Siketek Egyesületének előadása és kiállítása. Helyszín: Ráday Képesház (Ráday utca 25.)
• 16.00-22.00 – Magyar Dokumentumfilm Rendezők Egyesületének filmvetítése a Filmesházban (Ráday utca 31.)
• Intézeti gyerekek a színpadon – Válogatás a TEGYESZ  Kulturális Fesztiváljának programjából. Sramatikus játék: Kamucipőke 20′. Vers – Heltai Jenő: Varró Dani 5′. Afrikai dobok 10′. Ének: Ha én rózsa lennék 5′. (Színpad/Biblia köz)
• 18.00-19.00 – Férfi erények, férfi ékszerek. A Sterling Ékszergaléria FÉRFI című kiállítása kapcsán arra kértük tervezőinket, hogy a férfi erények tükrében tervezzenek, készítsenek férfias ékszereket. Helyszín: Ráday Képesház és Sterling Galéria ( Ráday utca 25. és Ráday utca 31.)
• 19.00 – MEGY program: Műfordítók olvasnak fel. Szerkesztő Halasi Zoltán Helyszín: A 12 legszebb magyar vers pódiuma (Ráday utca 25-27)
• 19.30-20.30 – Orgona koncert a Bakáts téri katolikus templomban. Szotyori Nagy Gábor Bach, Virágh András Gábor, Mendelssohn, Koloss István és Liszt műveket játszik. Közreműködik: Somogyi Anita, ének. Paul Celan verseit mondja Nagypál Gábor.

Június 7. (vasárnap)

• 10.00-18.00 – A 12 legszebb magyar vers. Helyszín: Ráday utca 25.-27.
• 11.00-17.00 – Európai mesék: Mesék sok nyelven. Helyszín: Ráday utca 31. 11-12 Német mesék (Goethe Intézet) „Hanzi Nyuszi” Játék, nevetés, német – nyelvtanulás óvodásoknak és kisiskolásoknak. 12-13 Görög mesék nem csak görögöknek. 14-15 Örmény mesék nem csak örményeknek.   15-16 Danyi Géza roma és magyar meséi nem csak romáknak
• 16:00-17:00 -Vedres Csaba és a Kairosz Kvartet együttes koncertje a Bakáts téri katolikus templomban
• 16.00-22.00 – Magyar Dokumentumfilm Rendezők Egyesületének filmvetítése. Helyszín: Filmesház (Ráday utca 31.)
• 16.00-17.00 – Maláta antológia – Beszélgetés a sör irodalmáról a szerzőkkel. Helyszín: Ráday Képesház (Ráday utca 25.)

Könyvvásár a Ráday utcában, széles könyvheti keresztmetszet, magyar és idegen nyelvű könyvek, filmek, zene. Információ: Könyvhét – Ráday Könyvesház – 1092 Budapest, Ráday u. 27. Tel.: 219-5255, 219-5256. Email: raday@enternet.hu

Kányádi Sándor

Az ismert költő nyolcvan éves évfordulóját ünneplik sokan és sok helyen. Mi arra kérjük, hogy a Ráday utcai vers-pódiumunkon is lépjen fel, mondjon „valamit”, sajátot, kedvencet, vállalt őstől származót. Innen induljunk a Bakáts-téri templomba az ünnepi koncertre.

Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát, de soha nem dolgozott tanárként, életét az irodalomnak szentelte. Költői tehetségét Páskándi Géza fedezte fel.

Kányádi a magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.

“Van nyelve a hétköznapoknak, és vannak napok, helyzetek, amik más nyelvet igényelnek. Ezt hívjuk mi liturgikus nyelvnek. Formáltabb, tartalmasabb, emelkedettebb, hagyományosabb vagy éppen formabontóbb ez a nyelv. Az ünnep nyelve, az idő nyelve, a születésé és a halálé, a szerelemé, a barátságé, az életé, amikor rágondolunk, hogy élünk. A templom mint épület ezen a nyelven fogalmazódott meg, és csak ezen a nyelven értelmezhető. A zene, a költészet, szintén „ezen a nyelven” szólal meg. Kányádi Sándor költőként és előadóként is értője ennek a beszédmódnak. Úgy mondja magyarul, hogy érthetővé, sőt szerethetővé válik más nyelvek kultúrája, művészete is. Megkülönböztet, őriz, véd, vállal, de nem állít szembe. Egyszerre beszél bátorságról és barátságról, eltéphetetlen nyelvi gyökerekről és a nagyvilág gazdagságáról. Ezt a sokféleséget talán a java erdélyiek tudják a legjobban, talán épp ez, az együttélés képessége a legszebb erdélyi hagyomány. “

Ady Endre

Hol másutt lenne jobb helyen a 12 legszebb magyar vers? Óhatatlanul horgad fel minden verskedvelő: jó-jó ezek is, de nekem más szerző, más műve a „legfontosabb”. A vitát nem befejezni akarjuk, hanem gerjeszteni: ún. szabad mikrofont és pódiumot adunk, hogy ki-ki tiszteletét tehesse a könyvek ünnepén a magyar versek előtt.

Vagy a kiválasztott szövegeket olvassa-mondja, vagy a saját választottat. Felmerül bennünk, szervezőkben, hogy nem kellene-e rákérdeznünk a 12 legszebb magyar gyermekversre? És ha valaki sajátot mond? Tudjuk, sokan vagyunk egészen-félig-alig titkolt költők. Dilettánsok kíméljenek? Mi legyen a Ráday utcában: Hyde-park?

Lesz, ami lesz, versek, könyvek, látnivaló, vers ünnep mindenképpen.

Itt a nevezetes lista. Egyetérteni nem kell vele, de tiszteletet parancsol. Sok jó vers van még, de ezen a szinten már csak jobb versek vannak.

…

• Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában
• Arany János: Szondi két apródja
• Babits Mihály: Esti kérdés
• Berzsenyi Dániel: A KÖZELÍTŐ TÉL
• József Attila: Eszmélet
• Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség
• Nagy László: Ki viszi át a szerelmet
• Petőfi Sándor: Szeptember végén
• Pilinszky János: Apokrif
• Radnóti Miklós: Levél a hitveshez
• Vörösmarty Mihály: A vén cigány
• Weöres Sándor: ELSŐ SZIMFÓNIA (A négy évszak: Jubilus, Himnusz a Naphoz, Valse triste, Haláltánc)

…

Alkotók: Ágoston László, Heves László, Kiss Róbert, Klem Viktor, Kollányi Tamás, Kőháti Zsolt, Rák József, Schwarzenberger Ferenc, Szalay Béla, Szekeres László, Szigeti Ágnes, Trokán Nóra, Viktorira Kornél, Zombori Katalin.

…

A belépés díjtalan.

…

Balázs Béla, eredeti nevén Bauer Herbert (Szeged, 1884. augusztus 4. – Budapest, 1949. május 17.) költő, író, filmesztéta, filmrendező. A 20. századi magyar kultúra egyik fontos egyénisége, akinek műveinél is jelentősebb szellemi hatása – többek között – a barátaira (Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lukács György). Saját műve alapján, a librettójából készült a Kékszakállú herceg vára című opera, a Fából faragott királyfi című balett (Bartók Béla), Cinka Panna (Kodály Zoltán), valamint A Valahol Európában című film (Radványi Géza).

Maradandót alkotott a filmesztétika területén is. A magyaron kívül a német és az orosz (szovjet) kultúra is – mint egyik jelentős személyiségét tartja számon. „Elméleti műveinek egy részét németül írja, ezek eljutnak mindenhová, és hamarosan nagy tudományos és művészeti feltűnést keltenek. Ma már világszerte úgy veszik tudomásul, hogy Balázs Béla a filmesztétika történetének egyik legfőbb alakja, semmivel sem kisebb jelensége a magyar esztétikai irodalomnak, mint a maga területein Lukács György.” – írja róla a Hegedűs Géza.

Tiszteletére díjat alapítottak, melyet a nemzeti kulturális örökség minisztere adományoz a mozgókép területén kifejtett kiemelkedő alkotótevékenység, valamint művészi és tudományos teljesítmény elismerésére.

A rendezvény támogatói: Nemzeti Kulturális Alap, Ráday Könyvesház, Magyar Nemzeti Filmarchívum

Ljudmila Ulickaja

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon rendezik meg  a Nyelvhatáron konferenciát, melynek célkitűzése a kelet-európai szerzők, szellemi műhelyek találkozásának előmozdítása.

A kerekasztal beszélgetésen részt vesz a világhírű orosz író, Ljudmila Ulickaja, az idei könyvfesztivál díszvendége.  A rendezvény moderátora V. Gilbert Edit irodalomtörténész, a Pécsi Tudományegyetem tanára. Beszélgetőtársak: Daria Anisimova moszkvai irodalomtörténész,  Krasztev Péter irodalomtörténész, a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója, Orbán György, az Europoetica Fesztivál igazgatója.

Ljudmila Ulickaja

1943-ban született a szibériai Jekatyerinburgban, ahová családját politikai okokból száműzték. Ljudmila alig egy éves volt, mikor visszaköltözhettek a fővárosba, így már Moszkvában nőtt fel, ott végezte tanulmányait, és jelenleg is ott él.Genetikusi diplomát szerzett a Moszkvai Állami Egyetemen. Természettudományos szemlélete regényeiben is tetten érhető. A peresztrojka előtt a moszkvai Zsidó Színház irodalmi titkáraként tevékenykedett, írt verseket, forgatókönyveket, rádiójátékokat, elbeszélő prózát, színdarabokat. Első elbeszéléskötete – 1983-ban jelent meg. Átütő sikert az 1995-ben, Franciaországban megjelent kisregény, a Szonyecska hozott, amelyért Medici-díjat kapott 1996-ban.

Magyarul megjelent könyvei

• Médea és gyermekei (Magvető Kiadó, 2003.)
• Életművésznők (Magvető Kiadó, 2004.)
• Vidám temetés (Magvető Kiadó, 2005.)
• Szonyecska (Magvető Kiadó, 2006.)
• Odaadó hívetek, Surik (Magvető Kiadó, 2008.)
• Kukockij esetei (2. kiadás, Magvető Kiadó, 2008.)
• Daniel Stein, tolmács (Magvető Kiadó, 2009.)

…

Fenákal Judit író, újságíró (részlet) 75x108 cm, olaj, vászon, 2007

„1936-ban egy család reménysége. Fehér fodros, nyivákoló újszülött, apu azt írja ­­anyunak a kórházba: én vagyok a legboldogabb apa és legboldogabb férj. Minden oldalról véd a család embermagas kerítése. A mi Juditkánk Pesten is, Endrődön is. Enyém a legjobb falat, a legpuhább gyerekágy, a leggyöngédebb gondoskodás. A bárányhimlőmet Weisz doktor bácsi, a lúdtalpamat pesti ortopédus gyógyítja, visszatérő hőemelkedéseimmel a gyulai kórház főorvosához visznek. A piacra saját kis kosarammal, a kútra saját kis kantámmal járok. Imádkozni tanítanak meg verset mondani, meg énekelni. Könnyen tanulom mind a hármat. Mert csodagyerek vagyok. Különleges. Mindenben a legjobb. Egészen az iskoláig”

„2oo7-ben egy néni Zuglóból. Nejlon szatyorral. A szatyorban csirkelábbal. A fejében elfelejtett nevekkel és számokkal. A néni csak vigyázzon ebben a melegben, nehogy kiszáradjon. Sokat kell inni, tetszik tudni? És nem kell annyit nyüzsögni az autóbuszon. Legjobb a néninek behúzódni a lakásba, magára csukni az ajtót, nem zavarni az orvosokat mindenféle magas vérnyomásokkal meg anginás rohamokkal. A nyanya csak hallgasson, mit tud maga ahhoz, hogy mi van a világban?”

Ebben a véghez közeledő állapotban azonban mást is megtudtam magamról. Ta­lál­koztam Naszódi Zsuzsával, és ismétlődő szeánszainkon az ő keze nyomán fokozatosan kiderült, hogy ez a kép is én vagyok. Ez az egyszerre szigorú és szomorú, göcsörtös kezű, suta vállú öregasszony a képen. Így aztán egyszerre látom magam kívülről és belülről.  A festő szemével és a sajátommal. Különös érzés.

…

Marija Simoković

Lehetséges-e „tiszta költészet” zavaros, válságos és álságos körülmények között? Magyarán szólva: a piszokban? Van-e értelme a versírásnak és a versolvasásnak? Mennyire tudjuk elhatárolni magunkat a fenyegető külvilágtól? El kell-e határolnunk magunkat? Vagy engedjük be a versbe a történelmet, a társadalmat, a politikát? Legyünk része a médiatársadalomnak? Van- e a költészetnek hona? Déli szomszédainknak parázs tapasztalataik vannak minderről. Marija Šimoković szabadkai költőnő, egy „alkimista” verseskötet szerzőjét, Ervin Jahićot, a dervisek iránt érdeklődő zágrábi költőt, a „Poezija” című, tisztán költészeti folyóirat szerkesztőjét és Ljubeta Labovićot, a hermetikus montenegrói költőt és a montenegrói nemzetközi költészeti fesztivál művészeti igazgatóját kérdezzük erről, belgrádi szakértőnk pedig Mihajlo Pantić író, egyetemi tanár, a rendületlen versolvasó és kritikus.

Ljubeta Labović

Ljubeta Labović költő, újságíró, irodalomszervező 1956-ban született Bare Kraljske falvában (Montenegro). A nyolcvanas évektől Belgrádban él és dolgozik, miközben montenegrói irodalmi és kulturális kapcsolatait is ápolja, és az ottani lapokba ír. Az évente megrendezésre kerülő montenegrói nemzetközi költői fesztivál művészeti igazgatója. Három verseskötete jelent meg, a Tanatoidák (1987). A Ketrec ura (1997) és a Hiányzás (2004). A podgoricai Ars folyóirat munkatársa. Új verseskönyve és prózakötete megjelenés előtt áll.

Marija Šimoković költő és prózaíró 1947-ben született Szabadkán. Belgrádban végezte tanulmányait, Szabadkán él, színházzal, képzőművészettel is foglalkozik, és magyarról fordít szerbre. Tíz verseskötete jelent meg, az utolsó, az alkímiára építő Cinóber (Belgrád, 2007) elnyerte a legjelentősebb szerbiai költészeti díjat. Díszlet a szélnek című, Szabadkáról szóló lírai prózája magyarul is megjelent.

Ervin Jahić

Ervin Jahić költő, kritikus, szerkesztő, 1970-ben született Rijekában. Verseket, irodalomkritikákat és esszéket, fenomenológiai szövegeket ír. A kortárs horvát költészetet bemutató antológiák és körképek állandó szereplője. A Poezija című, Zágrábban megjelenő költészeti folyóirat szerkesztője, és a Költészet Könyvtárát is ő szerkeszti. A Horvát Írók Társaságának, a horvátországi P.E.N.-nek a tagja, szépirodalmi szerkesztőként dolgozik a V. B. Z. kiadónál. Eddig öt verseskötete jelent meg, válogatott versei 2005-ben láttak napvilágot Zágrábban Neonsivatagok cím alatt. Legújabb versekötetének címe: Afganisztán kristályai (Zágráb, 2007.) Megjelenés alatt áll Az újabb horvát költészet antológiája, melyet ő állított össze.

Mihajlo Pantić

Mihajlo Pantić szerb prózaíró, irodalomkritkus, egyetemi tanár, szerkesztő 1957-ben született Belgrádban. A 80-as évektől máig több mint harminc tanulmány-, illetve esszékötete jelent meg, valamint nyolc novelláskötete. Ha ez szerelem című novelláskötetéért 2004-ben elnyerte az Andric-díjat. Novellái vagy húsz nyelven napvilágot láttak, számos antológiában szerepelnek. Újabb könyvei közül kiemelkedik a szerb elbeszélés háromkötetes antológiája és összegyűjtött novelláinak négy kötete. Legújabb novelláskötetének címe: Ezúttal a fájdalomról (Belgrád, 2007).

…

Április 15. (szerda)

• 16.00 – 16.15 – Az Afrika Tanulmányok magazin 2009. évi első számának bemutatása
• 16.15 – 17.45 – „Vallások Afrikában, afrikai hiedelmek“. Meghívott előadók: Búr Gábor (az Afrika Tanulmányok magazin főszerkesztője), Tarrósy István (az Afrika Tanulmányok magazin alapító-szerkesztője, felelős kiadója), Mihálffy Balázs (publicista, a Magyar Iszlám Közösség alapítója), Wilhelm Zoltán (földrajztudós, India kutató) / Helyszín: Ráday Képesház (Ráday utca 25.)
• 17.45 – 19.00 - Filmvetítések /  Bernadett Arowolo grafikus művész kiállítása /  Nigériai ékszerkiállítás / Helyszín: Ráday Képesház (Ráday utca 25)
• 19.00 – Dzsembori: Afrikai dobosokkal / Kelet-afrikai teakóstolás (Afrika Tanulmányok folyóirat szerkesztőségével közös program.)

Április 16. (csütörtök)

• 16.00 – Nyelvrács - Paul Celan verseskötetének bemutatója / Helyszín: Ráday Könyvesház pincéje (Ráday utca 27.)
• 18.00 – Lengyel András: Mennyei Könyvtár – Felhő antológia. Kiállítás és könyvbemutató / Helyszín: Ráday Képesház (Ráday utca 25.)
• 18.00 – HATÁR/ÁTLÉPŐK. A József Attila Kör új kötetének bemutatója. Két fiatal, német drámaírónő mutatkozik be egy kötetben, Margareth Obexer és Ulrike Syha. A kötetet bemutatja és a szerzővel beszélget: Schein Gábor. Ulrike Syha China Shipping című drámájának részletei, közreműködnek a Stúdió „K” színészei. / Helyszín: Studio „K” Színház (Ráday utca 32.)
• 20.00 – Macedón filmest 1.: FELFORDULVA (2007 ) Rendező: Igor Ivanov Izy / Helyszín: Ráday Könyvesház pincéje (Ráday utca 27.)

Április 17. (péntek)

• 17.00 – Irodalom Újvidékről - szerzői est. Vezetik: Faragó Kornélia és  Balázs Attila. Közreműködik: Szorcsik Kriszta színművész. Vendégeink: Franja Petrinović, Ivan Negrišorac, Miloš Latinović, Maja Solar, és Faragó Kornélia, a HÍD folyóirat főszerkesztője. / Helyszín: Ráday Képesház (Ráday utca 25)
• 19.00 – Metafora estek. POLGÁR ANIKÓ műfordítóval és CSEHY ZOLTÁN költővel, műfordítóval BÁNKI ÉVA író beszélget / Helyszín: Ráday Képesház (Ráday utca 25.)
• 18.00 – Pluralica/Észt est. Bemutatkozik az új művészeti folyóirat, a Pluralica, szerkesztőivel Radics Viktória beszélget. / Helyszín: Ráday Könyvesház pincéje(Ráday utca 27.)
• 20.00 – Macedón filmest 2.: A TITKOS KÖNYV (2006) Rendező: Vlado Cvenatovszki. / Helyszín: Ráday Könyvesház pincéje(Ráday utca 27.)

Április 18. (szombat)

• 10.00-14.00 – Felhő-foglalkoztató. A kiállításhoz kapcsolódva műhelymunka és szellemi kalandtúra gyermekeknek, szülőknek és nagyszülőknek. Vezeti: Tundó Klára és segítői. / Helyszín: Ráday Képesház ( Ráday utca 25.)
• 14.30 – A József Attila Emlékhely 45-ik évfordulóján irodalmi séta a Ferencvárosban. 14.30-tól látogatás József Attila egykori lakóhelyein. A részvétel ingyenes.
• 15.00 – Re:Verse Műfordítói Workshop (A József Attila Kör délutánja). Felolvasnak: Acsai Roland (HU), Csobánka Zsuzsa (HU), Jan Gavura (SK), Harcos Bálint (HU), Mila Haugova (SK), Sirokai Mátyás (HU), Martin Skypala (CZ), Jaromir Typlt (CZ). / Helyszín: Ráday Képesház (Ráday utca 27.)
• 17.00 – Cinóber (Kvartett a tiszta költészetről). Délszláv irodalmi keresztmetszetet. Az esemény kurátora Radics Viktória. A beszélgetést Balázs Attila és Radics Viktória vezetik. Közreműködik: Nagypál Gábor. Vendégeink: Marija Simokovic, szabadkai költőnő. Ervin Jahic zágrábi költő, Ljubeta Labovic montenegrói költő, Mihajlo Pantic belgrádi író, kritikus.  / Helyszín: Ráday Képesház (Ráday utca 25.)
• 19.00 óra – Irodalom Újvidékre, szerzői est. Négy magyar szerző (Csehy Zoltán,  Marno János, Cserna Szabó András, Józsa Márta)estje, akik a Vajdasági Írószövetséggel kötött megállapodás értelmében vesznek részt az Újvidéki Nemzetközi Irodalmi Fesztiválon. Az estet vezeti Bozsik Péter. / Helyszín: Ráday Képesház (Ráday utca 25.)
• 20.00 – Macedón filmest 3.: ÁRNYAK (2006, angol felirattal), Rendező:  Milko Mancsevszki. / Helyszín: Ráday Könyvesház pincéje (Ráday utca 27.)

Április 19. (vasárnap)

• 18.00 – Nyelvhatáron. Szlovák-magyar kerekasztal beszélgetés Huncik Péterrel. Beszélgető társak Hamberger Judit és Orbán György. / Helyszín: Ráday Képesház ( Ráday utca 25.)
• 20.00 - Macedón filmest 4.: ESŐ ELŐTT (1994, angol felirattal).Rendező: Milcho Manchevski. / Helyszín: Ráday Könyvesház pincéje (Ráday utca 27.)

Április 25.(szombat)

15.00-16.30 – Nyelvhatáron konferencia. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál – Millenáris, Osztovits Levente terem. Vendégek: Ljudmilla Ulickaja író, a Budapesti Nemzetközi Könyvvásár díszvendége, Daria Anisimova irodalomtörténész Moszkvából, V. Gilbert Edit irodalomtörténész, a Pécsi Tudományegyetem tanára, Krasztev Péter irodalomtörténész, a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója, Orbán György, az Europoetica Fesztivál igazgatója.

…

CSEHY ZOLTÁN

Az antikvitás muzeális tárgyként jelenik-e meg előttünk, vagy ez a hagyomány azért lehet példátlanul inspiratív és aktuális, mert a távolság felszabadító erejű? Léteznek-e új Árkádiák, több ezer éves belakható szövegek? Mit gondolnak erről a költők? Mit gondolnak erről a tudósok? És mit gondolnak erről azok, akik egyszerre költők és tudósok is?

Mennyire közlékenyek a fordításmetaforák? Milyen szerepe van a sznobizmusnak a kulturális átörökítésben? Törvényszerű-e, hogy a latin-görög fordítás hordozza a legkonzervatívabb nyelvi megoldásokat? A műfordítás része a kortárs költészetnek? Vagy csakis a kortárs költészet a része? A kulturális átörökítésben vajon milyen szerepe van az erotikus ihletnek?

Mekkora teher a folyamatos múlt? És teher vagy áldás a Nyugat lenyűgöző fordítói öröksége…?

Metafora estek: 2009. április 17-én, 19 órakor, a Ráday Könyvesház melletti Képesház Galériában (Budapest, IX. Ráday u. 25.)

A rendezvényt a MASZRE támogatja.

…

A folyóirat elképzelésiről az első szám előtt álló Provocatióból kaphatunk képet:
„A világ összetettségének megértése az emberfélék számára régóta kihívás, és egyben igen nehéz feladat, ami bizony homlokukra mindig is ráncokat húzott. Ezek az idő előrehaladtával – bolygónk kultúráinak egymásba érésével párhuzamosan – nem hogy simultak volna, hanem barázdává mélyültek [homo sapiens], mert ismereteink fokozatos gyarapodásával nőtt azok kezelhetőségének nehézsége is. Segített és segít ma is, ha egy-egy kérdéskörről minél koherensebb válogatás áll rendelkezésre [pars pro toto], megadva vagy növelve ezzel az arra való alaposabb rálátás lehetőségét. A Pluralica negyedéves folyóiratként, tematikus számaival erre törekszik a művészet területén, és a koherencia mellett másik, ehhez kapcsolódó elvének a nyitottságot jelöli meg…”

A folyóirat szegedi bemutatójáról így ír Boldog Zoltán: 428 oldal, 16-szor 21 centis borító, 24 miliméter vastagság, 88 dekás versenysúly. Az impozáns méretek becsületére válnának még egy kortárs magyar nagyregénynek is, de jelen esetben egy, már külsőre is tekintélyes folyóirat első összevont számának adatai, melynek bemutatójára Szegeden került sor Lőrincz Gergelynek, a lap főszerkesztőjének bensőséges tolmácsolásával, aki a többéves munka és a kezdődő felszabadultság lázában nyitányként csak annyit mondott: „tyűha”.

Az Europoetica fesztivál előszeretettel „lép át határokat”, mondjuk, nyugatról keletre, költészetből képzőművészetbe, más nyelvből magyarba, művészetből tudományba. Örömmel látjuk a Pluralica-t a fedélzeten. – mondja a bemutatóról Orbán György, a fesztivál igazgatója.

…