Főhőse, Geyer Matild illem és tánctanár életútját követhetjük végig a harmincas évektől 1956-ig, Vámosmikolától a szlovákiai Párkányon át Balatonfenyvesig, és tovább New-York-ig. A mikrotörténelem módszerével feldolgozott életpálya izgalmas, pontos leírása átélhető közelségbe hozza a kor hétköznapjait.

A könyvet bemutatja Gerő András.

Az Ünnepi Könyvhét keretében, június 5-én, 17 órakor a Stúdió K Színházban (Ráday utca 32.)

A kapcsolat folytatásaként a Régió folyóirat szerkesztőségét és a szlovákiai Somorján működő Fórum Kisebbségkutató Intézetet hívtuk meg bemutatkozásra. A kisebbségkutatás társadalomtudományi szempontjai és a mi Duna-menti szomszédság mentén szervezett irodalmi-művészeti kapcsolatkeresésünk között sok az áthallás, a felderítésre váró közös szempont. Immár több éve rendezünk Nyelvhatáron címmel eseményeket: itt nem csak a politikai határok átlépése vonzó lehetőség, hanem a tudományok és az irodalom közti átjárás lehetősége. Gondoljuk, hogy az átjárás részben természetes jelenség, de azért ha „gerjesztik”, akkor „gerjed” is.

Októberi terveink között szerepel egy konferencia Nemzeti populizmusok címen. Ha feltételeket sikerül megteremtenünk, akkor matéria biztos lesz. Nemzeti populizmusból jól állunk a környéken. Ezt eddig is tudtuk, de mintha többet beszéltünk volna a szomszéd populizmusáról, mint a sajátunkról. Erre a beszédmódra tennénk kísérletet. Nem nagy felfedezés, hogy a nem tudás az egyik biztos alapja mindenféle ellenségeskedésnek, és az elkövetett bűnökből fakadó, öröklődő kiszolgáltatottságnak. Csak a beszéd marad, csak a tiszta beszéd.

Folyóirat- és könyvbemutató:

• Fazekas József – Tóth Károly: Fórum Társadalomtudományi Szemle 2009/1.
• Tóth Judit – Papp Z. Attila: Regio angol szám 2008
• Bárdi Nándor: Regio 2009/1.
• Halász Iván: Ukrajna színeváltozása 1991-2008. Politikai, gazdasági, kulturális, és nemzetiségi attitűdök. Szerk. Fedinec Csilla – Szereda Viktória, Kalligram, 2009.
• Szekeres Zsolt: Beszédből világ. Elemzések, adatok amerikai magyarokról. Szerk. Papp Z. Attila, MKI, 2008.

A bemutatott kiadványokat a helyszínen jelentős kedvezménnyel meg lehet vásárolni! 2009. június 5. péntek 17.00, Ráday Képesház (Ráday u. 25.)

Az azóta is fő irányvonalába tartozó kiadványai mellett a szűkebb értelemben vett otthon (Erdély, Kolozsvár) is megtalálható érdeklődési területei között, ezek mellett a mind tartalmukban, mind formai megjelenítésükben színvonalas gyermekirodalmi művek is. 2000-től a kortárs magyar irodalom megjelentetésében és támogatásában is részt vállal, továbbá célul tűzte ki magyar szerzők román olvasókkal való megismertetését is.

A Koinónia kiadó idén nyolc könyvvel mutatkozik be az Ünnepi Könyvhéten:

• Máté Angéla: Mamó (regény)
• Balázs Imre József: Fogak nyoma (vers)
• Horváth Előd: A cseplini díva (vers)
• Hanga B. Arthur: Kékbordó oltárok (vers)
• Kovács András Ferenc: Haiku (vers)
• Selyem Zsuzsa: Erdei politika (publicisztika)
• Vida Gábor: Noé, az indián meg a dinók (mese)
• Zágoni  Balázs: Barni Berlinben (meseregény)

Az Ünnepi Könyvhét keretében, június 6-án, 16 órakor a Ráday Könyvesházban (Ráday utca 27.)

A szerzővel / egymással beszélgetnek Ács János és Fodor Tamás rendezők, Bán András művészettörténész, Gerle János építész, Pályi András költő, színikritikus, Horgas Péter látványtervező.

A Ráday Könyvesház kiadásában megjelent kötet a jeles építész-belsőépítész-építészeti-művészeti szakíró-performer-képzőművész-folyóirat szerkesztő munkásságát mutatja be. A könyvbemutatóra pályatársakat kérünk fel beszélgetésre, vitára, hisz a bemutatott időszak – a hetvenestől a kétezres évekig – az a közelmúlt, amiről a legnehezebb, egyben a legszükségesebb a „közbeszéd”.

A pályaív sikereivel, sikertelenségeivel, megvalósult és nem meg valósult terveivel ma már jó rálátást biztosít a korra. Bátorság kell az ilyen „önarcképhez”, hisz sok az emlékező, sok korábbi párhuzamos pálya halad más irányban. És ezek a pályák még nem lezártak, még van tétje a korábbi döntéseknek ki, milyen irányt választ magának? Mit igazol, mit nem igazol a lassan történelmivé váló idő. A sokszor hivatkozott, a sokszor elhallgatott „idő”. Mindenkit szívesen látunk, aki a magyar kulturális-művészeti élet közelmúltja és jelene iránt érdeklődik, akit érdekelnek a személyes vélekedések, akik nem feltétlenül elégszenek meg többé-kevésbé véglegesnek tűnő kánonokkal. Sok műfajon, ismert és kevésbé ismert művészeti „konfliktuson” vezet keresztül ez a hallatlanul gazdag, sokszínű pálya. A Ráday utcai könyvheti fesztivál „vigiliája” stílszerűen saját kiadású könyv bemutatójával indítja ünnepi programját.

Néhány idézet a könyv fülszövegéből

• „…1984-ben 36 múltam. Jó kis év volt, „fordulat évem”. 1968-ban volt már egy: addig jó tanuló voltam. Sportoló fiú, kitűnő érettségivel. 67-ben előfelvételis katonaként megsejtettem: át vagyunk verve. …
• … Leírható-e egy évszám segítségével a meg sem született, akkor már mindenütt bomló, de igen csak „létező szocializmus” záró évtizedének kulturális élete? Láttatja-e azt a színház, a képzőművészet, a létező architektúra, és azok kritikája?…
• …Az építészetben a kortárs tradíciók felé, a színházban a megújuló hagyomány felé tájékozódtam. …”

Minden érdeklődőt szeretettel látunk 2009. június 3-án 14.30-kor,  a Ráday Képesházban (1092 Budapest, Ráday u. 25.)!

Április 15. (szerda)

• 16.00 – 16.15 – Az Afrika Tanulmányok magazin 2009. évi első számának bemutatása
• 16.15 – 17.45 – „Vallások Afrikában, afrikai hiedelmek“. Meghívott előadók: Búr Gábor (az Afrika Tanulmányok magazin főszerkesztője), Tarrósy István (az Afrika Tanulmányok magazin alapító-szerkesztője, felelős kiadója), Mihálffy Balázs (publicista, a Magyar Iszlám Közösség alapítója), Wilhelm Zoltán (földrajztudós, India kutató) / Helyszín: Ráday Képesház (Ráday utca 25.)
• 17.45 – 19.00 - Filmvetítések /  Bernadett Arowolo grafikus művész kiállítása /  Nigériai ékszerkiállítás / Helyszín: Ráday Képesház (Ráday utca 25)
• 19.00 – Dzsembori: Afrikai dobosokkal / Kelet-afrikai teakóstolás (Afrika Tanulmányok folyóirat szerkesztőségével közös program.)

Április 16. (csütörtök)

• 16.00 – Nyelvrács - Paul Celan verseskötetének bemutatója / Helyszín: Ráday Könyvesház pincéje (Ráday utca 27.)
• 18.00 – Lengyel András: Mennyei Könyvtár – Felhő antológia. Kiállítás és könyvbemutató / Helyszín: Ráday Képesház (Ráday utca 25.)
• 18.00 – HATÁR/ÁTLÉPŐK. A József Attila Kör új kötetének bemutatója. Két fiatal, német drámaírónő mutatkozik be egy kötetben, Margareth Obexer és Ulrike Syha. A kötetet bemutatja és a szerzővel beszélget: Schein Gábor. Ulrike Syha China Shipping című drámájának részletei, közreműködnek a Stúdió „K” színészei. / Helyszín: Studio „K” Színház (Ráday utca 32.)
• 20.00 – Macedón filmest 1.: FELFORDULVA (2007 ) Rendező: Igor Ivanov Izy / Helyszín: Ráday Könyvesház pincéje (Ráday utca 27.)

Április 17. (péntek)

• 17.00 – Irodalom Újvidékről - szerzői est. Vezetik: Faragó Kornélia és  Balázs Attila. Közreműködik: Szorcsik Kriszta színművész. Vendégeink: Franja Petrinović, Ivan Negrišorac, Miloš Latinović, Maja Solar, és Faragó Kornélia, a HÍD folyóirat főszerkesztője. / Helyszín: Ráday Képesház (Ráday utca 25)
• 19.00 – Metafora estek. POLGÁR ANIKÓ műfordítóval és CSEHY ZOLTÁN költővel, műfordítóval BÁNKI ÉVA író beszélget / Helyszín: Ráday Képesház (Ráday utca 25.)
• 18.00 – Pluralica/Észt est. Bemutatkozik az új művészeti folyóirat, a Pluralica, szerkesztőivel Radics Viktória beszélget. / Helyszín: Ráday Könyvesház pincéje(Ráday utca 27.)
• 20.00 – Macedón filmest 2.: A TITKOS KÖNYV (2006) Rendező: Vlado Cvenatovszki. / Helyszín: Ráday Könyvesház pincéje(Ráday utca 27.)

Április 18. (szombat)

• 10.00-14.00 – Felhő-foglalkoztató. A kiállításhoz kapcsolódva műhelymunka és szellemi kalandtúra gyermekeknek, szülőknek és nagyszülőknek. Vezeti: Tundó Klára és segítői. / Helyszín: Ráday Képesház ( Ráday utca 25.)
• 14.30 – A József Attila Emlékhely 45-ik évfordulóján irodalmi séta a Ferencvárosban. 14.30-tól látogatás József Attila egykori lakóhelyein. A részvétel ingyenes.
• 15.00 – Re:Verse Műfordítói Workshop (A József Attila Kör délutánja). Felolvasnak: Acsai Roland (HU), Csobánka Zsuzsa (HU), Jan Gavura (SK), Harcos Bálint (HU), Mila Haugova (SK), Sirokai Mátyás (HU), Martin Skypala (CZ), Jaromir Typlt (CZ). / Helyszín: Ráday Képesház (Ráday utca 27.)
• 17.00 – Cinóber (Kvartett a tiszta költészetről). Délszláv irodalmi keresztmetszetet. Az esemény kurátora Radics Viktória. A beszélgetést Balázs Attila és Radics Viktória vezetik. Közreműködik: Nagypál Gábor. Vendégeink: Marija Simokovic, szabadkai költőnő. Ervin Jahic zágrábi költő, Ljubeta Labovic montenegrói költő, Mihajlo Pantic belgrádi író, kritikus.  / Helyszín: Ráday Képesház (Ráday utca 25.)
• 19.00 óra – Irodalom Újvidékre, szerzői est. Négy magyar szerző (Csehy Zoltán,  Marno János, Cserna Szabó András, Józsa Márta)estje, akik a Vajdasági Írószövetséggel kötött megállapodás értelmében vesznek részt az Újvidéki Nemzetközi Irodalmi Fesztiválon. Az estet vezeti Bozsik Péter. / Helyszín: Ráday Képesház (Ráday utca 25.)
• 20.00 – Macedón filmest 3.: ÁRNYAK (2006, angol felirattal), Rendező:  Milko Mancsevszki. / Helyszín: Ráday Könyvesház pincéje (Ráday utca 27.)

Április 19. (vasárnap)

• 18.00 – Nyelvhatáron. Szlovák-magyar kerekasztal beszélgetés Huncik Péterrel. Beszélgető társak Hamberger Judit és Orbán György. / Helyszín: Ráday Képesház ( Ráday utca 25.)
• 20.00 - Macedón filmest 4.: ESŐ ELŐTT (1994, angol felirattal).Rendező: Milcho Manchevski. / Helyszín: Ráday Könyvesház pincéje (Ráday utca 27.)

Április 25.(szombat)

15.00-16.30 – Nyelvhatáron konferencia. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál – Millenáris, Osztovits Levente terem. Vendégek: Ljudmilla Ulickaja író, a Budapesti Nemzetközi Könyvvásár díszvendége, Daria Anisimova irodalomtörténész Moszkvából, V. Gilbert Edit irodalomtörténész, a Pécsi Tudományegyetem tanára, Krasztev Péter irodalomtörténész, a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója, Orbán György, az Europoetica Fesztivál igazgatója.

…

Ulrike Syha

A JAK Világirodalmi Sorozatának új kötetében két fiatal, német drámaírónő mutatkozik be. Margareth Obexer A kísértethajó és Ulrike Syha China Shipping című darabja egyaránt a kultúrák találkozásáról (összeütközésükről), a másik, az „idegen” iránti megértés vágyáról és kudarcáról számol be. Mindkét dráma korunk megkerülhetetlen problémáit vizsgálja izgalmas, egyéni látásmóddal.

Felolvasószínházi bemutató Ulrike Syha China Shipping című drámájának részleteiből, a Stúdió „K” színészeinek közreműködésével.

A kötetet bemutatja és a szerzővel beszélget: Schein Gábor

A program a József Attila Kör és az Akademie Solitude együttműködésében valósul meg, melyet az OKM, az MKA és a MASZRE támogat.

Ulrike Syha 1976-ban született Wiesbadenben, Lipcsében tanult dramaturgiát, majd rendezőasszisztensként dolgozott ugyanitt. 2002-ben Autofahren in Deutschland című darabjáért megkapta a Kleist-Förderpreis-t, amely fiatal drámaíróknak odaítélhető alkotói ösztöndíj. Nomaden című darbját a Mülheim-i Drámaíró-díjra jelölték 2003-ban. 2006–2007-ben az Akademie Solitude ösztöndíjasa. Műveit bemutatták például Hamburgban (Thalia Theater), Bécsben (Theater an der Gumpendorfer Straße — TAG), Stuttgartban (Staatstheater), Lipcsében (Schauspiel Leipzig). Drámafordítással is foglalkozik, többek között Lars von Tier, Alan Ayckbourn, Martin Crimp és Davide Enia műveit fordította németre.

Paul Celan Paul Antschel néven 1920. november 23-án született egy németül beszélő zsidó család egyetlen gyermekeként Czernowitzben, a mai Ukrajna területén. Hatéves korában német nyelvű általános iskolába íratták szülei, majd a Safah Ivriah héber nyelvű iskolában tanult. 1933-ban csatlakozott egy antifasiszta ifjúsági mozgalomhoz. Párizsban orvostudományt, a Czernowitzi Egyetemen újlatin filológiát tanult, nyelvtehetsége korán megmutatkozott. A világhábprú idején megjárta a kényszermunkatáborokat. Mikor hazáját megszállta a Vörös Hadsereg, Bukarestbe menekült, ahol folytatta a német nyelvű lírai költők életművének, például Georg Trakl és Rainer Maria Rilke verseinek tanulmányozását. Zsidó szüleit a németek által előidézett háború és népirtás során veszítette el, német volt az anyanyelve, a két identitás ellentmondása élete végéig kísértette.

Nevét először Paul Aurel-re, majd Ancel-re, végül ennek anagrammájaként Celanra változtatta, ezen a néven vált ismertté. Bukarestben fordítóként és szerkesztőként dolgozott egy könyvkiadónál. 1948-ban Párizsba emigrált, ahol az École Normale Supérieure német nyelvtanára lett. 1952-ben vette feleségül Gisèle Lestrange grafikusművészt. 1951-ben ismerkedtek meg Párizsban, és a rákövetkező 19 évben a költő több mint 700 levelet írt feleségéhez. Levelezésük Celan fia, Eric Celan szerkesztésében 2002-ben könyv formájában is megjelent. Kapcsolatban állt Ingeborg Bachmann költőnővel is, költői levelezésük 1997-ben adták ki.

Celan költői hírnevét először Nyugat-Németországban alapozta meg, első versei már az 1940-es évek végén megjelentek különböző folyóiratokban, de a sikert második, Mohn und Gedächtnis (Mák és emlékezet) című kötete hozta meg, benne a szerző talán legismertebb verse, a Halálfúga, amely Celant a holokauszt egyik legfontosabb költőjévé tette. 1960-ban Georg Büchner-díjjal tüntették ki, már életében a háború utáni Európa egyik legjelentősebb költőjeként tartották számon. 1967-ben találkozott Martin Heideggerrel, aki 1933-tól a náci párt tagja volt, és a háború után pár évig tiltólistán szerepelt. Kölcsönösen megbecsüléssel viseltetettek egymás iránt, Celan a találkozás után írta Todtnauberg című versét.

1969-ben Izraelbe is ellátogatott. Személyes viszonya a judaizmust illetően végig komplikált volt, de verseiben kétségtelenül sok a zsidó identitásra utaló motívum. A holokausztot a költői sikerek és a szakmai megbecsülés ellenére sem tudta feldolgozni. 1970-ben, valószínűleg május elsején, ötvenedik életéve betöltése előtt a Szajnába vetette magát. A zsebnaptárában talált utolsó bejegyzés: „Indulj, Paul!” Három befejezetlen kötete egy könyvben, 1986-ban, több mint 15 évvel a halála után került kiadásra. Európa szerte rengeteg irodalomtörténész foglalkozott életművével, verseit számtalan nyelvre lefordították, máig a XX. század egyik legjelentősebb költőjeként tartják számon.

…

A Felhő Múzeum legaktívabb tagja valójában maga Lengyel András, hiszen a motívum folyamatosan foglalkoztatja. Már 1975-ben felbukkan A Márványtenger Rákóczi rodostói várának ablakából című sorozatán, majd azon a két dián, amelyet a Boszporusz két partján, Európa és Ázsia határán készített. A felhők és a háromszög a Közúti jelzőtáblák sorozaton találkozik először (1978), hogy ettől kezdve egységük szinte megbonthatatlan legyen: a veszélyt jelző táblák sorába a természet számos „veszélyes” eleme után (madár, bogár, zivatar) bekerül a felhő.

Egy nyitott, lapjával lefelé fordított könyv is háromszögre emlékeztet, bár tagadhatatlan, hogy Lengyel vonzódása a könyvekhez nem formai eredetű, de gyakori használata illeszkedik a háromszögről alkotott koncepciójába. Első mail art küldeményei között is találhatunk kisebb könyvformát, s ofszetlapjait is összefűzhető könyvlapokként készíti. Művészkönyvében a fekete borítóban, színes lapok között megbúvó háromszögletű prizma titokzatosan őrzi a fényt, a Szivárványkönyv lapjait – jellemzően Lengyel ezoterikus érdeklődésére – a tibeti poti mintájára két fadeszka fogja közre.

Ezek után nem is lehet véletlen, hogy a Felhő Múzeum is könyvformájú: kartotéktartóra emlékeztető album. A kisméretű múzeum gondolata Duchamp-tól ered („Hordozható múzeuma” saját műveinek kisméretű másolatait tartalmazza), s a gondolat népszerű volt a konceptualisták körében, hiszen a kis méret azáltal feszegeti, ill. kérdőjelezi meg a műalkotás fogalmát, hogy szinte anyagtalanítja. Hasonló gondolati indíttatású Beke László Elképzelés projektje és Pauer Gyula Kartoték-múzeuma (1971). Számos mail-art művész is felhasználta az ötletet, talán a kisméretű küldemények tematikus archiválása vezetett a különböző múzeumok ötletéhez. Johan van Geluwe 1981-től működő The Museum of Museums gyűjteménye például csupa múzeumokról készült képeslapot tartalmaz. A második nyilvánosság networkerei ironikus felhangtól sem mentesen törekedtek az intézményesülésre, felszerelve magukat az adminisztrációhoz szükséges eszközökkel, játékos gesztussal önmagukat nevezték ki intézménnyé. Lengyel a Felhő Múzeumhoz pecséteket gyártott, felhőbélyegeket, sőt tagsági igazolványt is készített. Ez utóbbi, fényképpel, aláírással, pszeudo-hivatalosan igazolta volna a Felhő Múzeum tagjaihoz tartozást.

A Felhő Múzeum megnevezés - talán szándékoltan is – nehezen értelmezhetőnek tűnhet: hogyan lehet a megfoghatatlant, az elillanót az örökkévalóságba zárni, rendezni? Itt azonban nem a felhők tudományos rendszerezéséről van szó (ezt időről-időre megvitatja a Meteorológiai Világszervezet), hanem mail-art művészek felhő témájú alkotásairól. Ezért nem meglepő, ha a rendszerezés alapja a küldemények feladóinak betűrendje. Akár a múzeumi raktárban, sorakoznak egymás mellett az anyagok: gyerekrajzok, papír és vattafelhőcskék, fotósorozat a dán felhőkről (mitől dán egy felhő?), grafikák, kollázsok, atomfelhőpecsétek, számítógépes munkák, álomrajzok, vonul a csavarfelhő Budapest felett, s feltűnik egy nem steril, sebkötésre nem alkalmas példány is. E művek azonban nem porlepetten halottak, áthatja őket a mail-art küldeményekből áradó kommunikáció illata.

A Felhő Múzeum és Lengyel ehhez kapcsolódó anyaga gyönyörű konceptualista játék, amely a panteisztikus elődökhöz méltóan idézi fel a csillagokat és az eget fürkésző, kezdet és vég kérdéseit kutató, a mindenséghez mérten oly kicsiny bámészkodó érzéseit:

„A láthatatlan tükrözi a láthatót.” – Lao Ce

„Gyönyörködünk egy érzéki benyomásban, de főleg abban, ami magában foglal minden érzékelhetőt, egy megismerhetőben, amely magában foglal minden megismerhetőt, egy felfoghatóban, amely átfog minden felfoghatót, egy létezőben, amely átölel mindent, főleg abban az egyben, ami maga a mindenség.” - Giordano Bruno

„…bámészkodom, tehát vagyok.” – Lengyel András

…

Buza Péter

A férj Nagy József, kereskedő és vendéglős, aki négy germekét s azok édesanyját hagyta el a párkányi amatőr táncos színpad üdvöskéjéért, Geyer Matildért, hogy 1952-ben, a válást követően összebútorozzanak. Már Fenyvesen, azután, hogy Nagy Józsefet kiutasították odaátról – ahol néhány évig egy pesti sörfőzde bizományosaként tevékenykedett, illetve hogy Matyi 1946-ban átmenekült Magyarországra.

Semmi különös nem történt velük soha, csak éppen napról napra engedte csak élni őket sorsuk és a nagytörténelem. Ahogy millió társukat is, kiszolgáltatva változó hatalmaknak és társas esetlegességeknek.

Ötvenhatban úgy döntöttek: átlépnek még egy sor határt, hogy végre megtalálják otthonukat a világban. Irataikat, leveleiket, a családjukról és róluk szóló fotográfiákat egy ismerős házaspár nyaralójának padlásán, Matyi kalapdobozában hagyták hátra. Örökre. S azokat, így életük-sorsuk örökségét sem fedezte fel senki addig, míg a véletlen az ismert művelőédstörténész, Buza Péter kezére nem játszotta.

A kötetben róluk, de a maguk sorsáról is beszélnek, azok, akik ismerték őket, életük helyszíneinek ma élő lakói, a rokonok s mindenki más. Így kirajzolódik Fenyves, Párkány, Mikola köztörténetének húsz-huszonöt éve is, egy különösen kritikus koszak köztörténete a kötet lapjain.

História, de nem alulnézetből. Személyes sorsok nézőpontjából. Hitelesebb és megrázóbb, elgondolkoztatóbb és tanulságosabb mint amennyit erről a periódusáról ennek a térségnek a tudomány történetírása bemutatni képes lehet.

…

• A könyvet ismerteti: Szepes Erika, irodalomtörténész, esztéta, író
• Házigazda: Kaiser László, költő, író, a Hungarovox Kiadó vezetője
• Közreműködik: a szerző
• Záróakkordként látható lesz Bíró József VERSCSEND című performance-a
• Helyszín: Ráday Könyvesház (Bp., IX. Ráday u. 27.)
• Időpont: 2009. március 20. (péntek) 18 óra

Bíró József

• 1973 óta ír közlésre érdemes opusokat, 1975-től rendszeresen publikál verseket. Egyéb „megjelenések”: vizuális költészeti munkák, műfordítások, kisprózák, könyvismertetések, kritikák, grafikák.
• 1982 óta szerepel munkáival, mind Magyarországon mind külföldön: nemzetközi képzőművészeti tárlatokon, biennálékon.
• 1987 óta nemzetközi művészeti fesztiválokon, rendezvényeken előadásokat tart, environmenteket, installációkat készít, performance-okat mutat be.

Kötetei

• Térérzés, versek, 1986 (Magvető)
• Vénusz légycsapója, versek és vizuális költemények, 1989 (Magvető)
• Szájzár - három könyv – mégis-fogdarend-émelykör-vasszűz, versek, vizuális költemények, 1985-1995, 1997 (Új Mandátum)
• Trakta, mini prózák, 1996-2003, 2003 (Hungarovox)
• Asia, versek, 2005 (Hungarovox)
• Tükörmáglya, versek, vizuális költemények, 2006 (Hungarovox)
• SELF ACTING (visual poems ), 2007 VÁR UCCA MŰHELY KÖNYVEK
• KADO ( versek ) – ORPHEUS KÖNYVKIADÓ – 2007
• HALÁLOM HALÁLA, válogatott és új versek – 1973-2003, (Hungarovox Könyvkiadó – 2008)

Hungarovox Kiadó • 1137 Bp., Radnóti Miklós u. 11. • Telefon/fax: 340-0859 • Mobil: 06-20-585-8212 • www.hungarovox.hu • info@hungarovox.hu