Június 3. (szerda)

• 14.45 – Szegő György: Álomtervező. Tesz-vesz album földi, színpadi és csillagmesékkel. Könyvbemutató a Ráday Képesházban (1092 Budapest, Ráday u. 25.) A szerzővel / egymással beszélgetnek: Ács János és Odor Tamás rendezők, Bán András művészettörténész, Gerle János építész, Pályi András költő, színikritikus, Horgas Péter látványtervező …

Június 4. (csütörtök)

• 16.00 – Balázs Béla szimpozium. BALÁZS BÉLA és LUKÁCS GYÖRGY. Előadók: Bárdos Judit, Kőháti Zsolt, Lenkei Júlia, Schiller Erzsébet. Támogató: LUKÁCS GYÖRGY ALAPÍTVÁNY. Helyszín: Ráday Képesház (Ráday utca 25.)

Június 5. (péntek)

• 10.00 - II. Ferencvárosi Dalos Ünnep - Gyermekkórusok. Ferenc tér. Fellépnek: Kőrösi-Csoma Sándor Általános Iskola kiskórusa, Telepy Károly Általános Iskola kiskórusa, Weöres Sándor Általános Iskola kiskórusa, Bakáts-téri Ének-Zenei Általános Iskola Mini kórusa és Kis kórusa.
• 14.00-18.00 – A 12 legszebb magyar vers. Fűzfa Balázs szombathelyi egyetemi tanár indította el a 12 legszebb magyar vers „mozgalmat” útjára, ennek adunk immár másodjára helyet a Ráday Kultuccában. Ún. szabad mikrofont és pódiumot adunk, hogy ki-ki tiszteletét tehesse a könyvek ünnepén a magyar versek előtt. Helyszín: A 12 legszebb magyar vers pódiuma a Ráday utcában (Ráday utca 25.-27.)
• 15.00-18.00 -  EURÓPAI MESÉK SÁTRA. Mesék sok nyelven (Ráday utca 31.) Szerb mesék, nem csak szerbeknek. Francia mesék, nem csak franciáknak.
• 15.00-16.00 – Kisebbségkutatás - a Régió folyóirat és a Fórum Kisebbségkutató Intézet közös bemutatója a Ráday Képesházban (Ráday utca 25.)
• 16.00-22.00 – Magyar Dokumentumfilmrendezők Egyesületének filmvetítése. Helyszín: Filmesház (Ráday utca. 31.)
• 16.30-17.00 – Fesztiválok megnyitója - Dr. Gegesy Ferenc polgármester a 12 legszebb magyar vers pódiumán (Ráday utca 25.-27.)
• 17.00-18.00 – Buza Péter: Kalapdoboz – könyvbemutató. Helyszín: Stúdió K Színház (Ráday utca 32.). A könyvet bemutatja Gerő András.
• Kányádi Sándor köszöntése a 12 legszebb magyar vers pódiumán (Ráday utca 25-27.)
• 19.30- 21.30 Kányádi Sándor és a Kaláka, közreműködik Szalóki Ági - Ünnepi koncert a 80 éves Kányádi Sándor tiszteletére a Bakáts téri katolikus templomban

Június 6. (szombat)

• 10.00-18.00 – A 12 legszebb magyar vers. 10-14-ig Fűzfa Balázs a mikrofonnál (Ráday utca 25.-27.)
• 10.00-13.00 – Gyermekalkotók műhelye: Nyomatok. Helyszín: Ráday Képesház (Ráday utca. 25.)
• 11.00-17.00 – EURÓPAI MESÉK SÁTRA. Mesék sok nyelven – Ráday utca 31. Ukrán mesék: „A kakas aranytaréja”  (Előadják az Ukrán vasárnapi iskola tanulói; felkészítő tanár: Nagyja Muzicsuk). 12-13 – Angol mesék nem csak angoloknak. 15-17 – Horvát mesék: „Játékos barangolás a gyermekversek világában” ( A programba bekapcsolódik a Horvát Gimnázium is.)
• 16.00-18.00 – Koinonia könyvek bemutatója. Helyszín: Ráday Könyvesház (Ráday utca 27.)
• 16.00-17.00 – Balázs Béla: A csend – Vakok és Siketek Egyesületének előadása és kiállítása. Helyszín: Ráday Képesház (Ráday utca 25.)
• 16.00-22.00 – Magyar Dokumentumfilm Rendezők Egyesületének filmvetítése a Filmesházban (Ráday utca 31.)
• Intézeti gyerekek a színpadon – Válogatás a TEGYESZ  Kulturális Fesztiváljának programjából. Sramatikus játék: Kamucipőke 20′. Vers – Heltai Jenő: Varró Dani 5′. Afrikai dobok 10′. Ének: Ha én rózsa lennék 5′. (Színpad/Biblia köz)
• 18.00-19.00 – Férfi erények, férfi ékszerek. A Sterling Ékszergaléria FÉRFI című kiállítása kapcsán arra kértük tervezőinket, hogy a férfi erények tükrében tervezzenek, készítsenek férfias ékszereket. Helyszín: Ráday Képesház és Sterling Galéria ( Ráday utca 25. és Ráday utca 31.)
• 19.00 – MEGY program: Műfordítók olvasnak fel. Szerkesztő Halasi Zoltán Helyszín: A 12 legszebb magyar vers pódiuma (Ráday utca 25-27)
• 19.30-20.30 – Orgona koncert a Bakáts téri katolikus templomban. Szotyori Nagy Gábor Bach, Virágh András Gábor, Mendelssohn, Koloss István és Liszt műveket játszik. Közreműködik: Somogyi Anita, ének. Paul Celan verseit mondja Nagypál Gábor.

Június 7. (vasárnap)

• 10.00-18.00 – A 12 legszebb magyar vers. Helyszín: Ráday utca 25.-27.
• 11.00-17.00 – Európai mesék: Mesék sok nyelven. Helyszín: Ráday utca 31. 11-12 Német mesék (Goethe Intézet) „Hanzi Nyuszi” Játék, nevetés, német – nyelvtanulás óvodásoknak és kisiskolásoknak. 12-13 Görög mesék nem csak görögöknek. 14-15 Örmény mesék nem csak örményeknek.   15-16 Danyi Géza roma és magyar meséi nem csak romáknak
• 16:00-17:00 -Vedres Csaba és a Kairosz Kvartet együttes koncertje a Bakáts téri katolikus templomban
• 16.00-22.00 – Magyar Dokumentumfilm Rendezők Egyesületének filmvetítése. Helyszín: Filmesház (Ráday utca 31.)
• 16.00-17.00 – Maláta antológia – Beszélgetés a sör irodalmáról a szerzőkkel. Helyszín: Ráday Képesház (Ráday utca 25.)

Könyvvásár a Ráday utcában, széles könyvheti keresztmetszet, magyar és idegen nyelvű könyvek, filmek, zene. Információ: Könyvhét – Ráday Könyvesház – 1092 Budapest, Ráday u. 27. Tel.: 219-5255, 219-5256. Email: raday@enternet.hu

Kányádi Sándor

Az ismert költő nyolcvan éves évfordulóját ünneplik sokan és sok helyen. Mi arra kérjük, hogy a Ráday utcai vers-pódiumunkon is lépjen fel, mondjon „valamit”, sajátot, kedvencet, vállalt őstől származót. Innen induljunk a Bakáts-téri templomba az ünnepi koncertre.

Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát, de soha nem dolgozott tanárként, életét az irodalomnak szentelte. Költői tehetségét Páskándi Géza fedezte fel.

Kányádi a magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.

“Van nyelve a hétköznapoknak, és vannak napok, helyzetek, amik más nyelvet igényelnek. Ezt hívjuk mi liturgikus nyelvnek. Formáltabb, tartalmasabb, emelkedettebb, hagyományosabb vagy éppen formabontóbb ez a nyelv. Az ünnep nyelve, az idő nyelve, a születésé és a halálé, a szerelemé, a barátságé, az életé, amikor rágondolunk, hogy élünk. A templom mint épület ezen a nyelven fogalmazódott meg, és csak ezen a nyelven értelmezhető. A zene, a költészet, szintén „ezen a nyelven” szólal meg. Kányádi Sándor költőként és előadóként is értője ennek a beszédmódnak. Úgy mondja magyarul, hogy érthetővé, sőt szerethetővé válik más nyelvek kultúrája, művészete is. Megkülönböztet, őriz, véd, vállal, de nem állít szembe. Egyszerre beszél bátorságról és barátságról, eltéphetetlen nyelvi gyökerekről és a nagyvilág gazdagságáról. Ezt a sokféleséget talán a java erdélyiek tudják a legjobban, talán épp ez, az együttélés képessége a legszebb erdélyi hagyomány. “

Ady Endre

Hol másutt lenne jobb helyen a 12 legszebb magyar vers? Óhatatlanul horgad fel minden verskedvelő: jó-jó ezek is, de nekem más szerző, más műve a „legfontosabb”. A vitát nem befejezni akarjuk, hanem gerjeszteni: ún. szabad mikrofont és pódiumot adunk, hogy ki-ki tiszteletét tehesse a könyvek ünnepén a magyar versek előtt.

Vagy a kiválasztott szövegeket olvassa-mondja, vagy a saját választottat. Felmerül bennünk, szervezőkben, hogy nem kellene-e rákérdeznünk a 12 legszebb magyar gyermekversre? És ha valaki sajátot mond? Tudjuk, sokan vagyunk egészen-félig-alig titkolt költők. Dilettánsok kíméljenek? Mi legyen a Ráday utcában: Hyde-park?

Lesz, ami lesz, versek, könyvek, látnivaló, vers ünnep mindenképpen.

Itt a nevezetes lista. Egyetérteni nem kell vele, de tiszteletet parancsol. Sok jó vers van még, de ezen a szinten már csak jobb versek vannak.

…

• Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában
• Arany János: Szondi két apródja
• Babits Mihály: Esti kérdés
• Berzsenyi Dániel: A KÖZELÍTŐ TÉL
• József Attila: Eszmélet
• Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség
• Nagy László: Ki viszi át a szerelmet
• Petőfi Sándor: Szeptember végén
• Pilinszky János: Apokrif
• Radnóti Miklós: Levél a hitveshez
• Vörösmarty Mihály: A vén cigány
• Weöres Sándor: ELSŐ SZIMFÓNIA (A négy évszak: Jubilus, Himnusz a Naphoz, Valse triste, Haláltánc)

…

Gyermekkórusok

A Bakáts-téri Ének-Zenei Általános Iskola kórusa

Június 5-én, pénteken, 10.00 órától, a Ferenc téren.

• Kőrösi-Csoma Sándor Általános Iskola kiskórusa -vezeti Balogh Eszter
• Telepy Károly Általános Iskola kiskórusa -vezeti Rajszky Edit
• Weöres Sándor Általános Iskola kiskórusa - vezeti Békés Márta
• Bakáts-téri Ének-Zenei Általános Iskola Mini kórusa – vezeti Molnár Mónika
• Bakáts-téri Ének-Zenei Általános Iskola Kis kórusa - vezeti Molnár Mónika

…

Felnőtt kórusok

Június 5-én, 17.00 órától, a Bakáts-téren.

• Ferencvárosi Művelődési Ház Nőikara
• Közgáz Kórus
• Hylarion Énekegyüttes
• Bakáts-téri Ének-Zenei Általános Iskola Öregdiák kórusa
• Bakáts-téri Ének-Zenei Általános Iskola Tanári kórusa
• Bakáts-téri Ének-Zenei Általános Iskola Csengettyű kórusa

A II. Ferencvárosi Dalos ünnep egybeesik a Református zenei fesztivállal, joggal reméljük, hogy énekszótól lesz hangos a Ráday utca a könyvek ünnepén!

Balázs Béla

Forgács Iván, Kelecsényi László, Lenkei Júlia 20 perces, fél órás előadásai – Kőháti Zsolt moderátori, de önálló mondanivalót is kifejező szerepvállalásával – különös figyelmet szentelnek annak a hatásnak – kölcsönhatásnak –, amely Lukács György és Balázs gyakorta összekapcsolódó életpályáján, munkásságában észlelhető a Vasárnapi Körtől kezdődően a költőtárs haláláig.

Balázs Béla ugyanakkor nem volt filozófus, és noha eljutott a marxizmusig, kapcsolódott a baloldal szervezett és informális közösségeihez, szívesen merített a keleti kultúrák misztikumából: főként meséi bizonyítanak ilyen érdeklődést, ami annál jelentősebb, mivel ez a műfaj Balázsnál a mozgókép – és kidolgozandó (gyakorlati) esztétikájának – irányába vezetett.

Új lehetőség, hogy megvizsgáljuk: a különféle emigrációk során Lukács és Balázs kapcsolata hogyan alakult. Feltételezésünk szerint – a sztálini időszakban is – ez alapvetően korrekt volt, bár a frakciózások, túlélési törekvések olykor látványos elhatárolódásokra, álvitákra késztették mindkettejüket.

Lukács is, Balázs is ember és természet erőterében, feszültségrendszerében, kölcsönhatásában vizsgálta a valóság jelenségeit, fontosnak tekintette érzékeink kiművelését. Kérdésfelvetéseik, válaszaik sorra-rendre visszhangoznak a mai világirodalom jeles alkotóinál, a portugál, japán, amerikai stb. regényben – anélkül, hogy filológiai egybeesésekre kellene gondolnunk.

Lukács György egyetemes jelentőségű esztétikája a mozgókép vonatkozásában legfőképpen Balázs előmunkálataira támaszkodott. Bár Lukács már 1913-ban fölismerete a kinematográfia jelentőségét, és a kortárs élvonal szintjére emelte – utóbb a szerző által játékosnak, könnyednek ítélt – akkori kísérletét, a film nála végül is a kertművészet közelébe, úgyszólván, a kellemesség szférájába helyeződött. Csak a magyar film 1968 táján tapasztalt hazai és nemzetközi sikerei módosítottak ezen a szakmai állásponton (Bíró Yvette, Kovács András, Jancsó Miklós és mások közvetlen hatására).

Lukács kezdettől fogva nagyra tartotta Balázs Béla művészi teljesítményét. Mai szemmel ez korrekcióra szorul, annál is inkább, mivel az életmű – a rendszerváltozás nyomán mindenképpen — megszabadult a „szocialista”, „kommunista” besorolás kényszerétől, ami korábban értékzavaros, kétes hitelű, pontatlan megítélések forrása volt. Leginkább időtálló alighanem a Bartókkal közös munkák szöveganyaga, s az a filmesztétikai alapvetés, amely az 1990-es évek elején és azóta is folyamatosan, kitüntető nemzetközi érdeklődés tárgya.

Az a törekvésünk, hogy szimpoziumunk – elsősorban a fiatal értelmiség (főiskolások, egyetemisták, oktatók, kutatók) köreiben – fölhívja a figyelmet Balázs Béla – és Lukács György – munkásságának jelentőségére, egyetemes érvényére. Szeretnők, ha a rendezvény a szó eredeti jelentésében kollokviummá válnék, és az itt érintett, megvitatott problémák további vizsgálódásokat generálnának. A világhálón angol nyelven is hozzáférhetővé tesszük a tanulságokat.

Kőháti Zsolt

…

Ez a Balázs Béla év egyik érdekes vállalkozása. A Vakok és Siketek Intézetében működő tárgyformáló csoport halmozottan sérült emberek számára teremti meg az alkotó munka feltételeit.

Amíg nem láttam, elképzelni se tudtam, hogyan lehet siketen és vakon egyáltalán élni. Pedig nem csak élnek, hanem nagyon érzékenyen és színesen „kommunikálnak” egymással, az agyaggal. Nyelv ez is. A csendről szóló mese ihlette a kiállított tárgyakat-alkotásokat. Maguk tanulják be a mesét, jeleléssel „beszélnek” a szereplők egymással, és a közönség számára jeltolmács fordítja le a „látottakat”. A fal, amire úgy gondolunk, mintha csak az ő oldalukon lenne magas, sőt átláthatatlan, bizony a mi oldalunkról nézve se barátságosabb.

Tolmácsra van szükségünk, hogy megértsük azokat, akik egymás között igencsak jól megértik egymást. Mit tennénk, ha nekünk volna szükségünk rájuk? Ha a vak tudná az utat és a siket ismerné a jelszót?

A Szemfüles Csoport tagjai:

Péli Adrienn (a Csend), Kimlei Gábor (Péter), Lukács Sándorné (Anya), Gangl Tamás (Pál), Papakosztandi Mária (Ilona), Pap Gábor (Muharos), Győrffy Ildikó, Nagy Adrienne (lányok) Asztalos Ágnes (narrátor), Balogh Ibolya (jelnyelvi tolmács)

Balázs Béla Nem vagyok én vándorlegény című versét énekli saját feldolgozásában: Steffek Adél

A bemutató napján a fogyatékkal élő szereplők és társaik kerámiáit és Doszkocs Zsuzsa képeit is megtekintheti, megvásárolhatja az érdeklődő. Műhelyvezető: Móga Sebők Erzsébet

Az azóta is fő irányvonalába tartozó kiadványai mellett a szűkebb értelemben vett otthon (Erdély, Kolozsvár) is megtalálható érdeklődési területei között, ezek mellett a mind tartalmukban, mind formai megjelenítésükben színvonalas gyermekirodalmi művek is. 2000-től a kortárs magyar irodalom megjelentetésében és támogatásában is részt vállal, továbbá célul tűzte ki magyar szerzők román olvasókkal való megismertetését is.

A Koinónia kiadó idén nyolc könyvvel mutatkozik be az Ünnepi Könyvhéten:

• Máté Angéla: Mamó (regény)
• Balázs Imre József: Fogak nyoma (vers)
• Horváth Előd: A cseplini díva (vers)
• Hanga B. Arthur: Kékbordó oltárok (vers)
• Kovács András Ferenc: Haiku (vers)
• Selyem Zsuzsa: Erdei politika (publicisztika)
• Vida Gábor: Noé, az indián meg a dinók (mese)
• Zágoni  Balázs: Barni Berlinben (meseregény)

Az Ünnepi Könyvhét keretében, június 6-án, 16 órakor a Ráday Könyvesházban (Ráday utca 27.)

Paul Celan verseit válogattuk össze, közben szól az orgona. Szól az orgona, közben Paul Celan hangzik a szószékről. Bizony onnan, arról a régi helyről, abból az emberi magasságból, ahonnan nem csak halljuk, de látjuk is egymást. Ez az előadási forma az  Europoetica sacra fesztiválon született meg három évvel ezelőtt.

A műsor:

• Szotyori Nagy Gábor Bach műveket játszik
• Virágh András Gábor Mendelssohn műveket játszik
• Koloss István Liszt műveket játszik
• Közreműködik: Somogyi Anita, ének.
• Paul Celan verseit mondja Nagypál Gábor.
  

Az Ünnepi Könyvhét keretében, június 6-án, 19:30 órakor a Bakáts téri katolikus templomban

Sok tükröződést, magas házakat, autókat, hatalmas tömeget, emberi arcokat, városrészleteket láthatunk, sajátos dimenziókban. A fényképek kétdimenziós síkja áttűnik, átszűrődik különböző anyagok, installációk, ecsetnyomok és multimédiás eszközök szitáin.

A kiállítást megnyitja Szabó László művészettörténész.

Közreműködik Demeter György (ének) és Zubornyák Barbara (ének).

Diavetítés: Pálfi Viktor.

A megnyitó ideje alatt Manhattan koktélt szolgálnak fel.

A kiállítás megtekinthető 2 hétig.

Ráday Képesház, Ráday utca 27. Nyitvatartás: hétfő-péntek 14.00-18.00

A fa, a polgármester és a médiaközpont

• Színes magyarul beszélő francia film, 105 perc, 1993
• Rendezte: Eric Rohmer
• Szereplők: Pascal Greggory, Arielle Dombasle, Fabrice Luchini
• Meghívott előadó: Kolozsi László filmesztéta

…

Rohmer ebben a filmben nem férfi és nő párkapcsolatát vizsgálja, hanem egy vidéki kisváros önkormányzatának konfliktusait mutatja be gunyoros pamflet-stílusban. A polgármester egy háborítatlan, szép fekvésű földterületen szórakoztató- és sportcentrumot kíván építtetni, remélve, hogy ezzel karrierjét hosszú távra biztosítja. Az egyik iskola tanára kampányt indít a terv ellen. A helyi közélet politikai viselkedése a pillanatnyi erőviszonyoknak megfelelően alakul. Rohmer finom humorú társadalmi tablója.

2009. tavaszán minden kedden este 18.30 órakor várjuk az Eric Rohmer filmek kedvelőit a Ráday Könyvesház (1092 Budapest, Ráday u. 27.) pincéjében.