Cinóber – kvartett a tiszta költészetről

Április 18-án, 17 órakor folytatódik a 2008-as Europoetica fesztiválon megkezdett délszláv irodalmi keresztmetszet. Az esemény kurátora Radics Viktória. A beszélgetést Balázs Attila és, a fordító szerepében, Radics Viktória vezetik. Közreműködik: Nagypál Gábor. Helyszín: Ráday Képesház (IX. Ráday u. 27.)

Marija Simoković
Lehetséges-e „tiszta költészet” zavaros, válságos és álságos körülmények között? Magyarán szólva: a piszokban? Van-e értelme a versírásnak és a versolvasásnak? Mennyire tudjuk elhatárolni magunkat a fenyegető külvilágtól? El kell-e határolnunk magunkat? Vagy engedjük be a versbe a történelmet, a társadalmat, a politikát? Legyünk része a médiatársadalomnak? Van- e a költészetnek hona? Déli szomszédainknak parázs tapasztalataik vannak minderről. Marija Šimoković szabadkai költőnő, egy „alkimista” verseskötet szerzőjét, Ervin Jahićot, a dervisek iránt érdeklődő zágrábi költőt, a „Poezija” című, tisztán költészeti folyóirat szerkesztőjét és Ljubeta Labovićot, a hermetikus montenegrói költőt és a montenegrói nemzetközi költészeti fesztivál művészeti igazgatóját kérdezzük erről, belgrádi szakértőnk pedig Mihajlo Pantić író, egyetemi tanár, a rendületlen versolvasó és kritikus.

Ljubeta Labović
Ljubeta Labović költő, újságíró, irodalomszervező 1956-ban született Bare Kraljske falvában (Montenegro). A nyolcvanas évektől Belgrádban él és dolgozik, miközben montenegrói irodalmi és kulturális kapcsolatait is ápolja, és az ottani lapokba ír. Az évente megrendezésre kerülő montenegrói nemzetközi költői fesztivál művészeti igazgatója. Három verseskötete jelent meg, a Tanatoidák (1987). A Ketrec ura (1997) és a Hiányzás (2004). A podgoricai Ars folyóirat munkatársa. Új verseskönyve és prózakötete megjelenés előtt áll.
Marija Šimoković költő és prózaíró 1947-ben született Szabadkán. Belgrádban végezte tanulmányait, Szabadkán él, színházzal, képzőművészettel is foglalkozik, és magyarról fordít szerbre. Tíz verseskötete jelent meg, az utolsó, az alkímiára építő Cinóber (Belgrád, 2007) elnyerte a legjelentősebb szerbiai költészeti díjat. Díszlet a szélnek című, Szabadkáról szóló lírai prózája magyarul is megjelent.

Ervin Jahić
Ervin Jahić költő, kritikus, szerkesztő, 1970-ben született Rijekában. Verseket, irodalomkritikákat és esszéket, fenomenológiai szövegeket ír. A kortárs horvát költészetet bemutató antológiák és körképek állandó szereplője. A Poezija című, Zágrábban megjelenő költészeti folyóirat szerkesztője, és a Költészet Könyvtárát is ő szerkeszti. A Horvát Írók Társaságának, a horvátországi P.E.N.-nek a tagja, szépirodalmi szerkesztőként dolgozik a V. B. Z. kiadónál. Eddig öt verseskötete jelent meg, válogatott versei 2005-ben láttak napvilágot Zágrábban Neonsivatagok cím alatt. Legújabb versekötetének címe: Afganisztán kristályai (Zágráb, 2007.) Megjelenés alatt áll Az újabb horvát költészet antológiája, melyet ő állított össze.

Mihajlo Pantić
Mihajlo Pantić szerb prózaíró, irodalomkritkus, egyetemi tanár, szerkesztő 1957-ben született Belgrádban. A 80-as évektől máig több mint harminc tanulmány-, illetve esszékötete jelent meg, valamint nyolc novelláskötete. Ha ez szerelem című novelláskötetéért 2004-ben elnyerte az Andric-díjat. Novellái vagy húsz nyelven napvilágot láttak, számos antológiában szerepelnek. Újabb könyvei közül kiemelkedik a szerb elbeszélés háromkötetes antológiája és összegyűjtött novelláinak négy kötete. Legújabb novelláskötetének címe: Ezúttal a fájdalomról (Belgrád, 2007).
…
Nincsenek hasonló írások.























