Déli összekötő vasúti híd

Az országgyűlés 1871-ben tárgyalta a Duna két partját összekötő vasúti híd tervezetét, ám az építkezésre ekkor pénzhiány miatt nem kerülhetett sor. A híd létesítését az tette szükségessé, hogy a Duna e szakaszán az összeköttetést csak egyetlen komp biztosította, és ez a fokozódó áruforgalom miatt ebben az időszakban már kevésnek bizonyult.

Feszl Frigyes: A lágymányosi Összekötő Vasuti híd

Egy évvel később a helyzet örvendetesen megváltozott, és pályázatot írtak ki a híd megvalósítására. A beérkezett öt külföldi tervből a Filleul-Brohy-vállalat ajánlatát fogadták el; a szintén francia Cail et Cie-céggel közösen már 1873 őszén elkezdték az építési munkálatokat. A tervező személye nem ismert, a híd kialakítása során semmiféle esztétikai vagy városképi szempontot nem vettek figyelembe, tekintettel arra, hogy lakóterületet nem érintett. A pesti oldalon a sínek a Közvágóhídtól délre haladtak, a budai részen pedig a Nádorkert mellől a fehérvári országút közelében, a gyógyforrásoktól északra kapcsolódtak a Déli vasút pályájához.

A hidat 1877. október 23-án nyitották meg, ám hamar bebizonyosodott hogy a vasszerkezet a fokozódó igénybevételt nehezen bírja, és már 1897 és 1899 között meg kellett erősíteni. Egy vizsgálat azt is kimutatta, hogy a fellépő korrózió a szerkezet keresztmetszetét néhol 20%-kal is csökkentette. Megoldást kellett találni arra a problémára, hogy a hibákat kijavítsák, és a közlekedés is zavartalanul tovább folytatódjék. Úgy döntöttek, hogy készüljön egy teljesen új híd, mégpedig a régi mellett; ily módon mindkét feltételt teljesíteni lehetett.

A terveket a MÁV készíttette, és az 1910 és 1913 között folyó építkezést is a vállalat felügyelte Köbler Ernő vezetésével. A munkálatok során a pilléreket megtartották, a régi és az új közötti hézagot átboltozták, az eredeti felépítményt pedig lebontották. Az újonnan létesült hídon folyt a közlekedés egészen 1944. december 31-éig, amikor a visszavonuló német csapatok felrobbantották.

Feszl Frigyes (1821-1884) szívesen örökített meg építkezéseket, a vasúti összekötő híd építéséről több vázlata is fennmaradt. Ezeknek egy részét 1875 körül készítette, a partszakaszon jól látszanak az előkészületek, sőt az egyiken már a pillérek alapozása is megkezdődött. Valamennyi képen felismerhető a tábori kórház épülete, a háttérben pedig a Gellért-hegy masszív tömbje. Öt évvel később visszatért ide, és újabb vázlatokat rajzolt a már elkészült híd feljárójáról.

Gönczi Ambrus, Várnai Vera, Winkelmayer Zoltán: Festői Ferencváros. Ráday Könyvesház, 2006. A könyv megvásárolható a Ráday Könyvesházban (1092 Budapest, Ráday utca 27. Tel.: 219-5255, vagy 219 5256). Ha emailben szeretné megrendelni, kattintson ide.

Nincsenek hasonló írások.