El Sabio consort: Alfonz Múzeum

Bölcs Alfonz, a spanyol középkor „tudós királya” uralkodóként és művészként is nagy hatással volt az európai szellemi élet fejlődésére. Nevéhez fűződik a 420 vallásos éneket tartalmazó Cantigas de Santa Maria című gyűjtemény összeállítása is, amely ma az arab kultúrával összefonódó középkori spanyol zene egyik legfontosabb dokumentuma. Ezen énekek hiteles előadására, a nagyközönséggel való megismertetésére alakult a szerzőről elnevezett professzionális zenészekből álló együttes, az El sabio consort.

Tizedik, avagy Bölcs Alfonz a mai Spanyolország területén fekvő Kasztília és León királya volt a XII-XIII. század fordulóján. A politika mellett költészettel, zeneszerzéssel, csillagászattal és filozófiával is foglalkozó uralkodó nevéhez fűződik többek között az első európai sakk-könyv megalkotása is. Nem csak hazája, de – az arab tudomány és filozófia közvetítőjeként – az európai szellemi élet fejlődésére is nagy hatással volt.

Az udvarában megrendezett különleges összejövetelek a középkori vulgáris költészetnek is helyet adtak. Az ebben a körben előadott „Cantiga de Santa Maria” című versének különleges szövegéért csodálták kortársai, ezért Bölcs Alfonz elhatározta, hogy ír még „százat”. Így született a 420 éneket tartalmazó gyűjtemény, melynek darabjait az uralkodó rendeletére gyűjtötték össze. A cantigák egy részének mind a szövegét mind a dallamát ő maga komponálta, másrészt Európai slágerdallamokból gyűjtötte. Legtöbbjük Mária misztikus közbenjárásáról és spirituális segítségéről szól. E különleges gyűjtemény darabjai alkotják az El sabio consort koncertjének központi részét kiegészítve más korabeli Európai kódexek közismertebb dallamaival.

Az El sabio consort tagjai:

• Palya Bea – ének
• Bubnó Tamás – ének, ütő
• Bartek Zsolt, Bubnó Lőrinc – furulyák, sípok
• Kocsis Csaba – koboz
• Philipp György – ének, ütő, sípok
• Bubnó Márk – ének, ütő, tekerő
• Cser Ádám – ének, ütő
• Dévity Zoltán – citera
• Siptár Dániel – baghlama, mandolin

Egy kritikából: ,,Alfonz Múzeum’’ Avagy könnyűzene Bölcs Alfonz udvarában a XIII. században

Az El Sabio Consort a minap nagy sikerű koncertet adott Szabadkán. Az együttes tagjai vajdasági — Dévity Zoltán és Miroslav Jovančić — és anyaországi művészek.

Akik kedden este ellátogattak a szabadkai városháza dísztermébe, hogy a Nyári zenei esték keretében szervezett hangversenyen részt vegyenek, azok a csodálatos középkort idéző, az imént említett uralkodó udvartartásában felcsendülő muzsikákból hallhattak egy gazdag válogatást. Mi tagadás, lenyűgözött mindannyiunkat, nem csak a szokatlan, de mégis magával ragadó, jó hangulatot teremtő hangzásvilág, de maga az előadásmód is meggyőző, hiteles volt. A különös, ügyesen válogatott hangszerek (töröksíp, lant, koboz, furulyák, dobok, csörgők) jól idézték a rég letűnt kor zenéjét és az oda nem illő magyar népzenéből kölcsönzött citera, vagy a XIII. században nem igazán ismert és használt, ráadásul modern hegedű is jól illett a koncepcióba. Dicséret illeti Philipp Györgyöt és Bubnó Márkot a művészeti vezetőket, nem csak a kitűnő összekötőszövegekért, amivel gördülékennyé, figyelmet felkeltővé tették az előadást, de dicséret illeti a tabulatúrák, a mai kor emberének nehezen vagy sokszor egyáltalán nem olvasható kottaképletének nagyon eredeti, meggyőző hangszerelése, rekonstruálása végett is. Ahhoz pedig, hogy ezek az emberek izzig vérig muzsikusok, minden kor zenéjéhez, stílustól, hangszerektől, előadásmódtól függetlenül, hihetetlen muzikalitással, technikai felkészültséggel, a vokális készségről nem is szólva, meggyőző eredetiséggel nyúlnak, erről már többször is mggyőződhettünk itt Szabadkán. Szeretném őket még sokszor viszonthallani szűk kis pátriánkban, Szabadkán. (PASKÓ Csaba Regens Chori)

…

Nincsenek hasonló írások.