Fűző és mátka

linija

Örömmel hívjuk 2010. augusztus 9-én (hétfőn) 18 órára a Ráday Képesházba ROSA PUENTE francia képzőművész és HEGEDŰS MÁRIA vizuális költő FŰZŐ ÉS MÁTKA című kiállításának megnyitójára.

IMG_2271

A kiállítást megnyitja Olivier Bonnin szobrász

A kiállítás megtekinthető augusztus 21-ig.

A megnyitót könnyű beszélgetés-borozás-barátkozás követi.

Minden régi és új barátunkat szeretettel látjuk!

ROSA PUENTE Képzõmûvész, elsõsorban szobrász, a Grenada közelében fekvõ Güejar Sierra-ban született. Nyolcévesen a családjával Barcelonában telepedtek le. Miután férjhez ment, Párizs környékére költözött. Eklektikus, a legkülönfélébb anyagokkal dolgozik: gipsz, agyag és még szokatlanabb anyagokkal is, mint pl. állati csontokkal. Rosa Puente fest is, elsõsorban kínai tust használ különbözõ felületeken. Tanulmányait autodidakta- ként kezdte, azután dolgozott Claude Abeille és Robert Nogués mûtermeiben. Robert Couturier-vel való találkozása meghatározó volt abban, hogy folytassa a szobrászatot. A „FÛZÕ” címû kiállítás a nõk létfeltételeirõl való elmélkedés eredménye. A vallási szabályok, társadalmi konvenciók közé szorított, a szellemi tápláléktól meg- fosztott nõk, asszonyok között megélt gyermekkor mélyen beléivódott Rosába, nagyon korán megtanulta, hogy lázadjon a nõk sorsa ellen. Lázadjon a gondolatszabadságért, olyan életet követeljen a nõk számára, ami nem merül ki az anyaságban. Rosa munkáiban arra törekszik, hogy a test által elszenvedett sérülések által megmutassa a lélek szenvedéseit, és arra késztet, hogy be legondoljunk abba a feneketlen mélységbe, amiben ezek az elnyomott nõk élnek. A mûvész élete szemünk láttára azonosul apránként a mûveivel: „átalakítom, mûvészivé teszem azt, amit átéltem, ami engem alakított – mondja –, még akkor is, ha nagyon fájdalmas, traumatikus”. Így érzéki apoteózisban szabadul meg szorító fûzõitõl.

HEGEDÛS MÁRIA 2008-ban ismerkedett meg Palaiseau-ban (Párizs) azzal a mûvészeti társasággal, amelynek Rosa Puente is tagja. Az a tény, hogy mindketten nõi alkotók önmagában nem indokol alkotómódszeri rezonanciákat. Amikor ezt a rezonanciát kölcsönösen fölfedezték munkáikban Mária Rosa kezdeményezésére elkészített egy fél nõi és fél férfi gipsz-mellkast, amelyet mátkának nevezett el. Hegedûs Mária ebbõl alkotta meg 2009-ben Mátka címû vizuális költemény-sorozatát. A mátkaság férfi és nõ olyan viszonya, amely végtelen közelítés és távolodás folyamata: a költemények ennek dokumentumszerû fölmutatásai. Rosa Puente Fûzõinek és Hegedûs Mária Mátkáinak közös tematikája a nõ sorsa, – amely egyben a férfi sorsa, vagyis az ember sorsa.

A meghívó és a kiállítók bemutatása nyomtatható formátumban is elérhető, letölthető!

Nincsenek hasonló írások.

Van véleménye? Ossza meg velünk!

Hozzászólni regisztráció nélkül is lehet, ha azonban szeretné nicknevét regisztrálni, akkor kattintson ide: .


(kötelező)
(kötelező)
Hozzászólás szövege: