Nádler Róbert: A Kálvin tér
1884-ben a főváros pályázatot hirdetett meg a gyors ütemben fejlődő Budapest festői pontjainak megörökítésére. 18 festő 66 vázlata érkezett be határidőre (1884. december 31.); az idősebb korosztályt Ligeti Antal, Molnár József és Sándi Gyula képviselte, a többiek átlagéletkora alig haladta meg a 35 évet.
Nádler Róbert: A Kálvin tér
Bár nem volt konkrétan megadva, hogy a bíráló bizottság milyen helyszíneket látna szívesen, azt azért lehetett tudni előre, hogy milyen képpel érdemes egyáltalán elindulni: elsősorban olyan műveket vártak az alkotóktól, amelyek épületeket és utcákat ábrázoltak. Ligeti Antal, aki az egyik legnevesebb művész volt az indulók között, és aki két pályaművével valósággal keretbe foglalta a fővárost, hiszen északról és délről is készített vázlatokat – talán szándékosan – eleve kizárta magát a díjazottak közül, a bizottság ennek ellenére mégis megfestésre javasolta az egyik képét.
A Kálvin teret négy művész érezte megörökítésre méltónak, és ez kettőjük számára komoly sikert eredményezett. Nagy meglepetésre az a Nádler Róbert nyerte meg a fődíjat, aki épphogy csak elindult művészi pályáján, Molnár József pedig harmadik lett.
Az, hogy többen is a Kálvin teret választották képük témájának, nem volt véletlen. 1874-ben Ybl Miklós tervei alapján itt készült el az Első Pesti Hazai Takarékpénztár négyemeletes épülete. 1883 októberében avatták fel az előtte álló Danubius-kutat, és állt már az Üllői út 2-4. szám alatt a későbbi Magyar-Hollandi Biztosító Rt. székháza is. A háromemeletes lakóházat Németh Samu építtette Bergh Károly tervei alapján az 1860-70-es évek fordulóján, és 1911 és 1946 között volt a biztosítótársaság székháza. Az épület udvarának beépítése nyomán itt nyitották meg a 30-as évek végén Budapest egyik legszebb moziját, amely kisebb megszakításokkal a mai napig üzemel, jelenleg Vörösmarty néven.
A Kálvin térnek az Üllői út és a Ráday utca által határolt részén 1913-ban Hüttl Dezső tervei szerint épült az egykori Gazdák Biztosító Szövetkezetének székháza. A ház elődjét, egy kétemeletes lakóházat Ybl Miklós tervezte 1862-ben, lebontására félszáz évvel később, 1912-ben került sor.
A Kecskeméti utca és a Múzeum körút sarkán 1863-ban épült Ybl harmadik jelentős műve a téren, a Geist-ház. Földszintjén működött az 1870-es évektől a híres Báthory-féle kávéház, amelynek utolsó tulajdonosa Bajor Gizi édesapja, Beyer Marcell volt. A tér rendezése és további parkosítása az 1880-as évek második felében fejeződött be, úgyhogy igazán harmonikus képet nyújtott a látképpályázat idején. Ez az állapot, ha eltekintünk az egyre áttekinthetetlenebb sínhálózat kialakításától, egészen Budapest 1944-45-ös ostromáig megmaradt.
Nádler győzelme a körülményeket ismerve azonban mégsem volt annyira meglepő; mintha csak neki írták volna ki a pályázatot. Tekintettel építész múltjára (Münchenben és Bécsben végzett építészeti tanulmányokat) igazán nem okozott neki komoly gondot épületek megörökítése – más építészek megbízásából is gyakran festett látványterveket -, és ha még azt is számításba vesszük, hogy nagy erőssége az akvarell volt, egyáltalán nem lehet csodálkozni sikerén.
Gönczi Ambrus, Várnai Vera, Winkelmayer Zoltán: Festői Ferencváros. Ráday Könyvesház, 2006. A könyv megvásárolható a Ráday Könyvesházban (1092 Budapest, Ráday utca 27. Tel.: 219-5255, vagy 219 5256). Ha emailben szeretné megrendelni, kattintson ide.
Nincsenek hasonló írások.
