RÁDAY KULT²UCCA – A TURISZTIKAI-KULTURÁLIS NEGYED JÖVŐJE

ÖTLETPÁLYÁZAT

A Ferencváros önkormányzata által a Ráday utcában már egy évtizede – nemzetközi minták nyomán – elindított kulturális- és vendéglátó-tevékenységet támogató projekt vitathatatlan sikerére a négyes metró építéséhez kapcsolódó felszínrendezések várhatóan további pozitív hatást gyakorolnak. A városrészre készült közlekedési rendszerterv a Ráday utcában további forgalomkorlátozást tesz lehetővé. Spontán módon bebizonyosodott, hogy a fellendült városi élet-aktivitás nagyobb hatósugárban is „üzemképes”. A Kálvin tér, a Vámház körút és a Duna part közterületeinek megújítása felveti a „Kultucca” projekt továbbgondolásának időszerűségét, a jövő tervezését.

A hallgatói ötletpályázat kiírója Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata megbízásából:

RÁDAY KULT²UCCA – Orbán György projektmenedzser, a Ráday Könyvesház tulajdonosa

Mű-Hely Tervező és Tanácsadó Zrt. – Dr. Nagy Béla építész, várostervező

Magyar Építőművészet folyóirat – Szegő György DLA építész, látványtervező, szakíró, szerkesztő

MOME Formatervező Tanszék – Koós Pál formatervező művész, tanszékvezető-helyettes

1.    A tervpályázat célja

Legújabban a környezet is előnyösen megváltozott, és a közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó intézményi kör megújulása a Ráday utca topográfiai és „kultucca” előéletéből adódó súlyvonal-szerepét erősíti. Kínálkozik, hogy a Ráday utca segítségével a kulturális intézmények-műhelyek és az ide szerveződött üzleti élet az eddigi párhuzamosság helyett egymást erősítő háló-kapcsolatokká alakulhasson át. Megfelelő koncepcióval elérhető, hogy a környék a megújuló Belváros sétazónáját folytatva színes kulturális és gasztronómiai kínálattal rendelkező sétálóvárossá, turisztikai célponttá fejlődjön. A kiírók olyan ötleteket, koncepciókat várnak, melyek javaslatokat adnak a „kultucca” kiterjesztését lehetővé tevő átfogó, részletes program kialakításához és népszerűsítik is azt.

2.    A tervpályázat programja

A pályázati kiírás 1 sz. melléklete egyben részletes tervezési programnak is tekinthető. A Bíráló Bizottság különös tekintettel az alábbi kérdésekre várja a választ a pályázóktól:

- új tér szervezési és tér berendezési elképzelések felvetése
- a helyi lakosok, vendéglők, galériák, intézmények és a turisták élethelyzeteinek elemzése és a felmerülő problémák megoldási javaslatai: zene/zaj, fény/árnyék, látvány/funkció, közösségi tér/privát tér, vendég/állandó lakos, magyar nyelv/idegen nyelvek, jel/információ stb.
- a ki- és belépő végpontok és csomópontok, vizuálisan kiemelendő „helyek” meghatározása és létrehozása
- javaslatok a terület arculatának alakítására
- a koncepcióba illeszkedő utca berendezési tárgyak, tárgycsoportok tervezése
- az információs rendszer fejlesztése, információk hatékonyabb átadásának módozatai

- a terület életét, folyamatait befolyásoló, irányító elemek, projektek felvetése

- egyes rendezvényekhez/fesztiválokhoz kötődő installációkra javaslatok

3.    Beadandó munkarészek

A tervpályázatra beadható minden olyan városépítészeti – új gyalogos tengelyeket, udvari passzázsokat, fél-közterületeket, stb. -, felületeket is feltüntető építészeti elképzelés, designkoncepció, amely a fenti 1. és 2. pontban és tervpályázati kiírás mellékleteiben meghatározott felvetésekre, programpontokra, akár azok egy részére érdemi ötletet, megoldási javaslatot ad.
Feltöltendő az ftp://radaykultucca.mome.hu címre (a feltöltéshez szükséges azonosítót emailben a regisztráció után kapják meg) kettő darab „tervlap” – 70×100 cm-es kiállításra alkalmas print nyomtatására alkalmas szerkesztésű, tetszőleges technikájú képek/tervrajzok montázsa –, digitális formában, 400 dpi felbontásban, PDF formátumban. A pályázatra mellékletként video anyag is beadható, szintén 15 MB-os korlátozással.
A tervpályázatnak kötelező tartalmi munkarészei (sem szöveges, sem rajzi követelményei) nincsenek. A pályázók maguk határozzák meg, hogy milyen módon és milyen eszközökkel mutatják be a legátfogóbban és a legérthetőbben koncepciójukat.

4.    A tervpályázat titkosságának biztosítása

- A pályázók névvel, oktatási intézménnyel és postai címmel, email címmel regisztrálhatnak a forma@mome.hu elektromos postacímen,
- a beadandó tervpályázati lapokon szerepeltetnek egy 8 jegyű tervpályázati kódot (4 betű + 4 szám, ami természetesen nem utalhat sem a nevükre, sem az intézményükre),
- a beadási határidőig ajánlott levélben postára kell adniuk egy szabvány borítékban a készítők adatait (név, lakhely, telefon, e-mail cím), de a borítékon feladóként csak a 8 jegyű kód szerepelhet! A levelet a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Formatervező Tanszék, 1121 Bp. Zugligeti út 9-25 címre kell elküldeni.

5.    A pályázatok elbírálásának fő szempontja

A pályázati kiírás 1. pontjában rögzített cél, illetve a 2. pontban ismertetett program egyszerre innovatív és megvalósítható koncepciója.

Különös tekintettel:

- az esztétikai, művészeti értékre

- a városrész és a Ráday utca karakteréhez való illeszkedésre

- a megvalósíthatóságra, alkalmazhatóságra

6.    A tervpályázat díjazása

A nyertes tervpályázatok díjazására összesen 1.500.000.-Ft áll rendelkezésre, amelyből a legnagyobb díj összege 500.000.-Ft, a legkisebb megvétel összege pedig 200.000.-Ft lehet. Eredményes tervpályázat esetén a Bíráló Bizottság a rendelkezésre álló teljes összeget kioszthatja a nyertes tervpályázatok között.

7.    A részvétel feltételei

A tervpályázaton részt vehet Magyarország valamennyi felsőfokú építész-, tájépítész-, településmérnök-, formatervező- és terméktervező képző oktatási intézményének hallgatója, aki regisztráltatta magát, és akivel szemben nem áll fent a tervpályázatok kiírását szabályozó 137/2004. Korm. rendelet 13.§ (3) bekezdése szerinti kizáró okok egyike sem.

8.    A Bíráló Bizottság

Elnök: Dr. Gegesy Ferenc Budapest IX. kerület Ferencváros Önkormányzatának polgármestere

Társelnök: Orbán György projekt menedzser (Ráday Könyvesház)

Tagok: Sersliné Kócsi Katalin kerületi főépítész; Szegő  György DLA építész, látványtervező, szakíró (Magyar Építőművészet, főszerkesztő), Gönczi Ambrus muzeológus (Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény), valamint a Ráday Soho Egyesület képviseletében Elsik István ügyvezető

A Bíráló Bizottság a tervek elbírálásába szakértőket is bevonhat.

 

9.    A pályázat lebonyolítása

A tervpályázat kiírása: 2009. szeptember 15.

A digitális alaptérképet tartalmazó  CD nyilatkozattétel és aláírás ellenében vehető  át a Ráday Könyvesházban.

(1092 Budapest, Ráday u. 27. Telefon: 219-5255, 219-5256, raday@enternet.hu, www,radaykonyveshaz.hu)

Regisztráció: 2009. szeptember 15. és 2009. október 15. között, elektronikus úton

Nyilvános „kérdezz- felelek” tájékoztató: 2009. szeptember 23. (szerda) 17.00 óra

Ráday Képesház (1092 Budapest, Ráday u. 25.)

A pályázók számára hasznos tapasztalat, tájékozódási lehetőség az október 1-4 között zajló fesztivál a Ráday utcában. (www.radaykonyveshaz.hu)

Pályázat beadása: 2009. november 5-én 15 óráig (elektronikus úton)

Elektronikus eredményhirdetés: november 9.

Nyilvános eredményhirdetés: 2009. december 4.

Kiállítás a pályázat anyagából: 2009 december 4. –

Ráday Képesház (1092 Budapest, Ráday u. 25.)

MÉ  lapbemutató és szakmai vita: december 16. – Ráday Képesház (1092 Budapest, Ráday u. 25.)

10.     A tervpályázati kiírás mellékletei (Letölthetők a http://radaykultucca.mome.hu honlapról)
(A mellékletek tájékoztató jellegűek, ill. az ötletpályázat demonstrálásához szabadon felhasználhatóak.)

1.sz. Orbán György (Ráday Kultucca) és Szegő György (Magyar Építőművészet) a pályázat célkitűzéseit bemutató tanulmánya

Az Önkormányzat honlapján hozzáférhetőek: www.ferencvaros.hu

2.sz. Belső Ferencváros  kerületi szabályozási terve (8/2006(III.10.) számú rendelet) – elérhető: www.ferencvaros.hu > Főépítész iroda > szabályozási terv

3.sz. Integrált Városfejlesztési Stratégia
4.sz. Rehabilitációs Koncepció, hosszú távú és a 2009. évi

A Polgármesteri Hivatal Főépítészi Irodájában megtekinthetőek a védett épületek értékvédelmi alapdokumentációi és a Ráday utca épületeire vonatkozó színtervek, továbbá a 4-es metróhoz kapcsolódó felszínrendezési tervek.

Melléklet 1.

RÁDAY KULT²UCCA – előzmények, tervek, lehetőségek

Előkészítő  gondolatok a

BELSŐ-FERENCVÁROS ÚJ SÚLYVONALAI

RÁDAY KULT²UCCA – A TURISZTIKAI-KULTURÁLIS NEGYED JÖVŐJE

ötletpályzathoz
A.) Előzmények

Ferencváros Integrált Városfejlesztési Stratégiájában (IVS) dr. Gegesy Ferenc polgármester megfogalmazza, hogy az önkormányzat a lakók számára egyenlően jó esélyt kíván teremteni a boldoguláshoz infrastrukturális, környezetvédelmi, valamint kulturális szempontból egyaránt, a 21. századi modern világvárossal szemben támasztott európai uniós szinten.

Bíztató előzmény, hogy a tudatos várospolitika következetes megvalósításával Ferencváros ma Budapest legintenzívebben fejlődő kerülete.

Az IVS szerint is – Budapest főváros fejlesztési koncepciójával és a középtávú Podmaniczky Programmal egybehangzóan – cél a Belső-Ferencváros kulturális negyeddé fejlesztése.

Ez az elmúlt évtizedben biztató  lendületet vett:

A Ferencváros önkormányzata által a Ráday utcában már egy évtizede – nemzetközi minták nyomán – elindított kulturális- és vendéglátó-tevékenységet támogató  projekt vitathatatlan sikerére a négyes metróhoz kapcsolódó felszínrendezések további pozitív hatást gyakorolnak. A városrészre készült közlekedési rendszerterv a Ráday utcában további forgalomkorlátozást tesz lehetővé. Spontán módon bebizonyosodott, hogy a fellendült városi élet-aktivitás nagyobb hatósugárban is „üzemképes”. A Kálvin tér, a Vámház körút és a Duna part közterületeinek megújítása felveti a „Kultucca” projekt továbbgondolásának időszerűségét, a jövő tervezését.

Legújabban a környezet is előnyösen megváltozott, és a közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó intézményi kör megújulása a Ráday utca topográfiai és „kultucca” előéletéből adódó súlyvonal-szerepét erősíti. Kínálkozik, hogy a Ráday utca segítségével a kulturális intézmények-műhelyek és az ide szerveződött üzleti élet az eddigi párhuzamosság helyett egymást erősítő háló-kapcsolatokká alakulhasson át. Megfelelő koncepcióval elérhető, hogy a környék a megújuló Belváros sétazónáját folytatva színes kulturális és gasztronómiai kínálattal rendelkező sétálóvárossá, turisztikai célponttá fejlődjön.

B.) Kapcsolódó,  új funkciót jelentő elemek

 

/1. Duna-parti sáv:

a Váci utca déli torkolatában a Pecz Samu féle Vásárcsarnok rekonstrukciója a főváros egyik külföldiek által leglátogatottabb műemléke lett, megvalósult a Corvinus Egyetem új campusa, megindult a vele szomszédos ONL tervezte C.E.T. építése – egy tömegeket vonzó, tömegkultúrát szolgáló beruházás, amelyek időben eltérő programjaikkal – távolabb az épülő Millenniumi Városközpont a Művészetek Palotájával és a Nemzeti Színházzal – kiteljesítik egymás kínálatát.

/2. Ráday sáv:

Megvalósult a Ráday utca „kultuccává” alakítása (az alapítók sikertörténete most a kiinduló helyzet) könyvhéttel, költészeti és képzőművészeti napokkal, Bakáts téri búcsúval és az Ybl templom körül kialakult zenei fesztiválokkal, számos képzőművészeti- és fotógalériával, a Károli Gáspár Református Egyetemmel és Biblia Múzeummal, Goethe Intézettel, az Ybl lakópalotában működő állandó Helytörténeti Gyűjteménnyel és a Docuart filmes központtal, valamint az új Uránia filmműhellyel, a régi-új Stúdió K Színházzal, a Ráday Könyvesházzal, a Grafikai műhellyel.

/3. Üllői úti sáv:

Várhatóan megindul Lechner Ödön világörökség jelentőségű (ma méltatlan állapotú) Iparművészeti Múzeumának rekonstrukciója és bővítése – remény szerint a pinceszint bevonásával, az egykor beépítésre szánt hátsó  udvar hasznosításával. Az Üllői út túloldalán, épp szemben tervezik az ipartörténeti Heinrich-udvar köztérré nyitását. Az út elején – de ugyancsak a józsefvárosi oldalon –, a palota-negyed felértékelődött, benne az Europa Nostra díjjal kitüntetett FSZEK könyvtárpalotája és az európai klasszicizmus főműve, Pollack Mihály Nemzeti Múzeuma – országos hatókörű intézmények.

/4.

Ferenc körúton túli harántsáv:

Az Üllői út és a Ferenc körút sarkán alig túl, a Páva utcában megnyílt a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékhely, benne az egyedülálló építészeti értéket képviselő Baumhorn-zsinagóga felújítása is megvalósult. Közvetlen közelében a Tűzoltó utcában kortárs siker-történet a Trafó, elsősorban a kortárs mozgásművészet nemzetközi rangú intézménye. A Tűzoltó utcán kívül erős déli irányú kapcsolatot jelent a pozíciójában és zöld-katakterében is a Pozsonyi úthoz hasonló Mester utca, a két tengely között további hálóképző elem a Bakáts térről induló Tompa utca a Ferenc térrel. A negyed rehabilitációját több nemzetközi urbanisztikai és ingatlanfejlesztő díjjal ismerték el. A Thaly Kálmán utcában felépült a SOTE új egyetemi épülete, és a környezetében új kulturális célú helyek/műhelyek jönnek létre.

(A zóna „kulturális” tartalmán túl „kultikus” irányban is erős hangsúllyal rendelkezik, itt található Ybl Bakács téri római katolikus temploma, a Kálvin téri ref. templom, a Ráday utcában a Károli Egyetem Teológia Kara, a Ráday Gyűjtemény és a református püspökség, az Üllői úti Evangélikus könyvkiadó, a – t.k. ötödik történelmi egyházként működő – unitáriusok templom a Hőgyes Endre utcában, ill. a HDKE a Páva-Tűzoltó utcai Baumhorn-zsinagógával. Utóbbi valódi európai jelentőségét most kialakító intézmény, melynek súlyát nem csak a magyar zsidóság 600ezres vesztesége adja, de az a tény is, hogy Budapest az egyetlen olyan európai város, ahol a Holocaust előtti – nem újbevándorló – zsidóság folytathatja kultikus gyakorlatát és kultúráját.)
C.) Gyalogos kapcsolatok

/1. Az adott hosszirányok:

A három hosszanti sáv fókuszában hamarosan elkészül a 4-es Metró állomása a Kálvin téren, továbbá a Világörökség listán szereplő Duna-parti közterületek rekonstrukciója a Fővám-téri metró állomással, valamint a két állomás között megújuló Vámház körút. Tervezés alatt áll a tömegközlekedés intenzitásával rendelkező személyhajózás létrehozása. A Váci utca sétálózónája (a Világ legjobb bevásárló-utcája/2008) és a turisták körében szintén népszerű Vásárcsarnok gyalogos kapcsolatot kínál a Ráday-zóna felé a közeljövőben megújuló Csarnok téren és Mátyás utcán át. Az V. kerület Belváros által frissen elindított sétáló Kecskeméti utca a Kálvin téri aluljárón és a felszínen keresztül direkt gyalogos kapcsolatot kínál a Ráday utcával, ill. vica versa a Nemzeti Múzeummal, a Mikszáth Kálmán tér vendéglátós és kulturális övezetével, a Baross utcával, a Palota-negyeddel. Maga a Ráday utca csillapított forgalmú utca, amelyen a forgalom, a parkolás és a szállítás időben is korlátozott.

/2. A hiányzó keresztirányú  lehetőségek:

A három egymáshoz közeli –  párhuzamos – fejlesztési (utca)vonal alig rendelkezik keresztirányú kapcsolatokkal. A meglévő keresztutcák szűkek, forgalmi terhelésük jelenleg lehetetlenné teszi a negyed gyalogos kapcsolatainak szövetszerű kialakítását. Az utcák „faltól-falig” típusú díszburkolatos átépítése fogja elősegíteni az összefüggő szövet létrejöttét. A Ráday utcában további forgalomcsillapítás fog megvalósulni a 4-es metró építéséhez kapcsolódó felszínrendezésekkel egyidejűleg. „Steril”, kizárólagosan sétáló utca kialakítása nem lehetséges az intézmények, a vendéglátóhelyek és a lakóházak kiszolgálási igényei miatt.  Mindhárom vonalon egyetemek működnek (Corvinus-, Károli Református- és Semmelweis Egyetemek), amely a turista/kulturális tömegek mozgásával jelentős gyalogos forgalmat generál.
D.) Szövetszerű  gyalogos struktúra – lassú város

A fejlődést egy olyan keresztirányú  utca-szövet létrehozása biztosítaná, amely részint a Duna-part, Vásárcsarnok, C.E.T., Ráday utca és az Üllői út intézményeinek közönségét-forgalmát átjárhatóvá nyitná. Néhány helyen elképzelhető  a gyalogos zónába vonás az udvarok és az épületek, azok földszintjén-pinceszintjén új üzleti és kulturális tereket teremtve. Távlatban a kulcspozíciókban lévő belsőudvarok rekonstrukciójával, közterületi-félközterületi megnyitásával illetve rekonstrukciójával a „lassú város” keresztirányban is létrejöhetne.

A sikeres példákat Bécs az elmúlt 20 évben imponálóan prezentálta: a Landstrasse-Hauptstrasse szálloda-udvaraival, vagy a Mariahilferstrasse üzletudvaraival, és legutóbb a szórakoztató  funkciókra szervezett Spittel-negyed „rányitásával” a MUMOK múzeum-együttesére. Utóbbi „páros” tanulságait érdemes párhuzamba állítani a CET és a Ráday-zóna hasonló kapcsolatot magában rejtő viszonyával. Berlin az egyesítés óta vitte sikerre a Häkische Höfe udvari-passzázs vagy az Oranienburger Str.-i zsinagóga körüli udvarszövet rekonstrukcióját.

E.) Vizuális koncepció

A gyalogosfelületekre szervezett üzleti-kulturális aktivitást térben egyszerre „hívójelként” és utcabútorként kell megfogalmazni. A ki- és belépő végpontok és csomópontok vizuálisan kiemelendő „helyek”.

Az új, keresztirányú tengelyekre való „rátalálást” a kereszt-tengelyek légterében húzódó plasztika – információs térháló, itt-ott akár lefedés intenzitású építészeti elem (lásd. Hans Hollein időben első designját az 1972-es Müncheni Olimpiai Faluban), urbanisztikai léptékű utcabútor és info-plasztika jelentheti, amely vizuálisan átvezeti a C.E.T., a Ráday utca, az Iparművészeti Múzeum vagy a HDKE közönségét a Belső-Ferencvároson, s amely a folyamatosan itt élő lakók és diákok szolgálatában is áll egyszerre. A szó szoros értelmében: magában foglal pihenő-, zöld- info-felületeket (grafikus jeleket és számítógépes terminálokat).

A plasztika hol vonalszerű, hol szinte optikai lefedéssé szélesedhet, hol kilátópontokká válhat.

A három oldalról zárt és már kialakult burkolat és térfal csak felül enged egy változó intenzitású, lineáris karakterű optikai, vizuális „lefedést”, amely felületté bővülve képes a csomópontokat is jelölni, ahol információs felületeket is kínálhat (pl. led-falakat, vetítőfelületeket, képernyőfrízeket, lézervetőket, audio spotlight centrumokat is integrálni képes). A plasztika „vonalszerű” elemei és a terminálok már a Kálvin-téri metró aluljáróban megjelennek, ahogy az utca Boráros téri végén is, és a nagy forgalmú célállomásokon ismétlődően megtalálhatóak. A Ráday utca mindkét vége kínálja a „kapu” metaforáját és funkcióját is.
F.) RÁDAY KULT²UCCA pályázatkiírás javaslat:

Az urbanisztikai- és designelemeket egyszerre váró hallgatói ötletpályázatot Orbán György a Kultucca projektmenedzsere, a Ráday Könyvesház tulajdonosa, Dr. Nagy Béla építész, urbanisztikai tervező, a Mű-Hely Tervező és Tanácsadó Zrt. vezetője, Szegő György DLA látványtervező, építészeti szakíró, a Magyar Építőművészet folyóirat főszerkesztője, Koós Pál a MOME Design tanszékének helyettes vezetője írják ki – a BME Urbanisztikai Tanszékével és a Corvinus Egyetemmel kooperálva.
A pályázat munkarészei:

I. a szöveges művészi-kulturális koncepció

II. a fentiekben körülhatárolt terület súlypontjainak, új átjárásainak, új súlyvonalainak urbanisztikai léptékű megfogalmazását célozza (M=1:2000)

III. egy kijelölt (pl. a Ráday-Mátyás-Lónyai-Kinizsi utcák határolta) tömb, ill. szemközti térfalak konkrét design-képző-  és médiaművészeti koncepcióját dolgozza fel (M=1: 200, 1: 100).
G.) Gazdasági és participációs kezdőlépések

A látványterveknek alkalmasnak kell lenniük a politikai és gazdasági támogatók megnyerésére. Az első  látványtervekkel párhuzamosan már szervezni kell a fent érintett projektek (pl. rakpart terek, hajóállomások, C.E.T., Iparművészeti Múzeum rekonstrukcióját tervező kollégák) egymás közötti kommunikációját, a térhasználat jogi és társadalmi legitimációját, amely szervezőtevékenységnek a „szövetépítés” szempontjai szerint, taktikus szempontokat is figyelembe véve kell indulnia. Ez a „civil bázisépítés” topográfiai és igazgatási határait tekintve karakteresen különüljön el az érvényes közigazgatási- és projekt-egységektől!

2000- folyamatosan kiépült/épül a Ferencvárosi Önkormányzat által generált szerkezet:

létrejöttek és működnek az utcában a Kultucca logo alá sorolt művészeti műhelyek: kiállító  galériák, filmes központok, könyvesbolt, kiadók, helytörténeti gyűjtemény, grafikai műhely, Goethe Intézet, Ráday Gyűjtemény,

- évente 6-8 fesztivállal a Ráday Kultucca Budapest egyik fontos kulturális helyszínévé vált

- a Ferencvárosi Önkormányzat a Kultuccát éves költségvetésében szerepeltette, a helyiségek felhasználásánál a kulturális célú hasznosítás előny élvezett

- megnőtt az Kultucca szereplése-észrevehetősége a médiákban, és a közbeszédben is

- a Kultucca számára a vendéglátó  helyek, különösen a nyári teraszok erős hátteret adtak, „a Ráday”  ismert célpontja a hazai és külföldi közönségnek

2007-től kezdve új szakasz indult:

- a külső források, támogatók bevonása nem sikerült, ezért mind a műhelyek, mind a fesztiválok megmaradtak a kis-közepes kategóriában

- megváltozott a kulturális élet is, sok hasonló hely, esemény kínál szereplési lehetőséget, újfajta verseny alakult ki a fesztiválok-rendezvények piacán

- a fesztiválok közül több elakadt a szakmai fejlődésben, nem számít igazán fontos-rangos eseménynek

- a legfontosabb támogató, az Önkormányzat szinten tartotta, ill. csökkentette támogatását

- a  Kálvin-téri metró-építkezés, ill. az induló Bakáts-téri rekonstrukció miatt az utca csak részben „használható”, és ez több évre előre korlátozza a vendéglátók és más kereskedelmi egységek forgalmát

- nem alakult ki a vendéglátók  és a kulturális műhelyek között a közös érdekekre építő együttműködés, működésük párhuzamos, vagy ellentétes irányú, de nem adódik össze és kevéssé erősítik egymást

H.) Működési modell építése:

A művészi-kulturális koncepció  mellett szükséges egységes működési modell kidolgozása, melytől azt várjuk, hogy az utca egészét egységes szerkezetnek tekintve létrejön egy klaszter, amely:

- tagjai sorában tudja az utca meghatározó gazdasági és egyéb szervezeteit: önkormányzat, vendéglátók, kereskedelmi egységek, kulturális-vallási intézmények: Goethe Intézet, Bakáts-téri Katolikus Plébánia, Károli Gáspár Református Egyetem, Ráday Gyűjtemény stb.

- a klaszter az utca működtetése során érjen el a tagok számára értékelhető többlet forgalmat-bevételt, emellett biztosítsa az utca művészi-kulturális autonómiáját, gazdasági hátterét

- a klaszterben az utca lakói számára meg kell teremteni az érdekképviselet lehetőségét olyan együttműködési módozatok működtetésével, amely a teherviseléssel azonos arányban teremt előnyöket az érintett lakók/tulajdonosok számára

A sikerhez, ill. a továbblépéshez szükséges:

- a klaszter szervezésében járatos személy-szervezet bevonása

- a megállapodástól függően kulturális területen járatos „befektető” bevonására

Az utca új „működési modellje”  legfontosabb támogatójának és partnerének tekinti Ferencváros Önkormányzatát. A kooperáció elsősorban és döntően projekt szemléletű. Fő célkitűzése, hogy a Ráday-Kult2ucca eddig megteremtett értékeire, létező, de ki nem használt adottságaira építő nagy projektek elindítója és azok megvalósulásának helyszíne legyen.

Budapest, 2009. május

Szegő  György DLA építész, látványtervező, szakíró

Orbán György projekt menedzser, kulturális szervező, a Ráday Könyvesház tulajdonosa