> Olvasószoba
Azonnal déja vu érzésem volt, amint leültem abba a csálé fotelba. Ahogyan Frici sem érezte túl jól magát, amikor a kávéházban az az illető »
Fliesz Rezső grafikája, amely nagyjából a századforduló környékén születhetett, topográfiai szempontból kissé elnagyolt. Úgy tűnik, »
Ki vagyok? – kérdeztem magamtól egyik novellám címében. A válaszból szeretnék idézni két részletet. Egyet a születésemet követő »
Egy véletlennek köszönhető találkozásom Naszódi Zsuzsával, ahogy ez az életben oly gyakran megesik, hogy már nem is tekintjük annak. Egy »
A Fővám teret 1817-ben még Salzplatz-nak hívták, 1850-ben lett a neve Sóház tér, majd 1866-ban a Só tér elnevezést kapta az itt található »
Az asszimiláció áttekinthetetlenül összetett, ugyanakkor indulatokat gerjesztő problémája számtalanszor került elő Molnár Ferenc publicisztikájában »
A Középső-Ferencváros rehabilitációs folyamatának látványos eredménye a közterületek, ezen belül a zöldterületek, zöldfelületek megújítása, »
Karinthy Márton, Radnóti Sándor, Popper Péter, Bitó László, Békés Pál, Deák Gábor, Szipál Márton, Kopeczny Kata, Fenákel Judit, Sári »
A Duna Vámház téri szakaszán már 1849-ben állt egy pontonhíd, ám ez a megoldás csak pár hónapig biztosította a két part közötti kapcsolatot. »
Az asszimiláció, mint téma, és mint társadalmi jelenség viszonylag egyszerűnek tűnik, holott a lehető legbonyolultabb folyamat, mely napjainkban »
Kényelmesen ülök, térben, időben lassan süllyedve. Nézem őt. Igazán most először. Nyoma sincs az egykor sikeres közgazdásznak, azt valami »
A főváros már 1908-ban javasolta, hogy ezen a helyen átkelő létesüljön, ám az óbudai híd megépítését az illetékesek fontosabbnak tartották. »
Molnár Ferenc pályájának leglátványosabb része színpadi munkássága, de emellett prózaírói és hírlapírói életműve is lenyűgözően »
A budapesti látképek közül az egyik legismertebb és legtöbbet publikált ábrázolás kétségkívül Ligeti Antalé (1823–1890), aki déli »
Az országgyűlés 1871-ben tárgyalta a Duna két partját összekötő vasúti híd tervezetét, ám az építkezésre ekkor pénzhiány miatt nem »
Naszódi Zsuzsa modelljei a kulturális közélet ismert szereplői, akik vállalkoztak rá, hogy „alávessék” magukat a hagyományos arcképfestéshez »
A Vásárcsarnok belsejéről egyetlen ábrázolás maradt fenn, egy Cserna Károly által készített igazi életkép. A rajz illusztráció, amely »
A huszadik századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású, minden esetre külföldön legismertebb alkotója volt az 1878. január 12-én Budapesten »
