Szegő György: Álomtervező

Szegő György: Álomtervező. Tesz-vesz album földi, színpadi és csillagmesékkel. Ráday Könyvesház, 2008.
linija

A Ráday Könyvesház kiadásában megjelent, színes, képanyaggal gazdagon illusztrált könyv betekintést nyújt Szegő György építész, látványtervező, kritikus sokoldalú pályafutásába. A kötet alcíme: Tesz-vesz album földi, színpadi és csillagmesékkel

1984-ben 36 múltam…

Szegő György: Álomtervező

Szegő György: Álomtervező

…Jó kis év volt, „fordulat évem”. 1968-ban volt már egy: addig jó tanuló voltam. Sportoló fiú, kitűnő érettségivel. 67-ben előfelvételis katonaként megsejtettem: át vagyunk verve. 68 hangulatában ez a sejtés bizonyosság. Az egyetemen ez állandó, bár egyhelyben topogó témánk. 84-re, egy építész- és egy művészdiplomával, Somogyban, sőt Európában – egy szubkultúrában legalábbis –, sikeres alkotó. Akit ezért az állam megfenyít. Dacból két évig taxisofőr is leszek: ez budapesti siker.

… Leírható-e egy évszám segítségével a meg sem született, akkor már mindenütt bomló, de igen csak „létező szocializmus” záró évtizedének kulturális élete? Láttatja-e azt a színház, a képzőművészet, a létező architektúra, és azok kritikája? Miközben egykor zárvány fogta körül a minőségeket: a 3 T – támogatás, tűrés, tiltás – szelekciója fojtogatta a vizuális területek alkotóit, elemzőit és krónikásait is. Mindkét csoportba beletartoztam.

Kettős kötésben

…Az építészetben a kortársi tradíció felé, a színházban a megújuló hagyomány felé tájékozódtam. Lehet egyszerre jól működni e kettős kötésben? Ez izgat ma is. Már ízlésháború dúl, az új, a más, átmenetinek tűnő sikereivel. Pedig leginkább avantgárd: a hagyománnyal való hatékony játék lehetne. Az igazán érdekes formák épp így születnek.

…Nem állt a Diaszpóra /és/ művészet tárlat fókuszában Kitaj kérdése, mégis, megkérdőjelezhetetlen zsidó művészetnek véltük pl. Ámos Imre képeit, aki az üldözött bezáruló létében megfestette a mai individuális kor diaszpórájában alkotó képzőművész abszolút magányát is. Az orosz zsidó származású, amerikai, de Berlinben élő Ilja Kabakov, s a még Ámos-kortárs Duchamp magányát is. Utóbbi, az agglegénység magány-mitológiájára építette művészetét. Elődjük volt Kafka, akinek minden hőse agglegény.”

Nincsenek hasonló írások.

Van véleménye? Ossza meg velünk!

Hozzászólni regisztráció nélkül is lehet, ha azonban szeretné nicknevét regisztrálni, akkor kattintson ide: .


(kötelező)
(kötelező)
Hozzászólás szövege: