Viktor Jerofejev Budapesten!

Könyvesházunk vendége lesz noveber 20-án (pénteken) 16 órától az egyik legrangosabb orosz kiadó vezetője,  a kortárs orosz irodalom úttörő alakja Viktor Jerofejev. Mindenkit szeretettel hívunk A Dunánál… c. fesztiválunk második felvonásának kiemelkedő estjén!

 MEGHÍVÓ

2009. november 20-án, pénteken
a Ráday Könyvesházban,

16.00 órától

(1092 Budapest, a IX. kerület, Ráday utca 27.) az Orosz Estek nyitó programja a következő:

Kelet-Közép-Európa és az oroszok
Vendégünk:

Viktor Jerofejev orosz író

a Zebra E (vagy Zebra Je) Kiadó elnökeaz oroszországi Kultúra csatornán jelentkező Apokrif televíziós műsor alapító szerkesztő-műsorvezetője.
(Részletek: http://www.gecse.com/080923_Apokrif.htm ) A Zebra E (vagy Zebra Je) az egyik legigényesebb oroszországi kiadó. Tíz éve alakult és eddig összesen 11 millió könyvet adott el. 

http://www.zebrae.ru

Rendezvényünk résztvevői:
Szergej Borozgyin úr, az Orosz Kulturális Központ igazgatója,
Oleg Jerofejev, a Zebra Je Kiadó helyettese,(Viktor Jerofejev fia)
Igor Szmolin. a Zebra Je Kiadó ügyvezető igazgatója.
(Szinkrontolmácsolást biztosítunk.)
Goldschmied József, a Hungarofest – Égtájak Iroda igazgatója
Majoros István, az ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékének vezetője

Dedikálás
Ugyanezen a napon, a Nyugati pályaudvar mellett
a Tolcsvay Klubban
18.00-kor, a VI. kerület, Bajcsy-Zsilinszky út 59. szám alatt:

Viktor Jerofejev: Nyelvrokonaink, a Gonosz Birodalma és az oroszokcímű másik előadása után mód nyílik Viktor Jerofejev könyveinek megvásárlására – kedvezményes áron – mind oroszul, mind magyarul.

(A sajtó képviselői forduljanak bizalommal Gecse Gézához, aki mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy feladatukat jól el tudják látni. Elérhetősége: gecsege@gmail.com)

A Zebra Je kiállításával egy kis Orosz Könyvesbolt alapjai fekteti le a Ráday Könyvesházban, hogy Budapest központjában az érdeklődők hozzáférjenek  színvonalas orosz irodalomhoz orosz és magyar nyelven egyaránt.  Ennek érdekében hozzávetőleg négyhavonta meghívunk egy-egy orosz kiadót illetve jelentős orosz írót, tudóst, személyiséget az Orosz Estek vendégeként.

Sok szeretettel várjuk rendezvényünkre, amelyet az ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékével, a Finnugor Népek Világkongresszusa Magyar Nemzeti Szervezetével, az Orosz Kulturális Központtal, a Hungarofest – Égtájak Irodával, a Ráday Könyvesházzal és a Magyarországi Észt Intézettel közösen szervezünk!

Szeretettel várjuk az érdeklődőket!

Az esemény szervezői:

Orbán György és Gecse Géza 

Viktor Jerofejev, az egyik ma élő leghíresebb orosz író 1947-ben született. Édesapja Sztálinnak és Molotovnak is tolmácsolt és 1956-ban a Szovjetunió párizsi nagykövete volt. Fia, Viktor Moszkvában 1975-ben kandidátusi fokozatot szerzett, majd elindította saját irodalmi almanachját, a Metropolt, amelyet a szovjet hatóságok betiltottak, őt kizárták az írószövetségből és csak 1988-ban, Gorbacsov idején jutott újra nyilvánossághoz.

Könyveit ezután jelentette meg, amelyek közül sok, így a Férfiak, az Élet az idiótával, Az orosz széplány főként az 1990-es évek második felétől jelent meg magyarul is.

Manapság Magyarországon a Horosij Sztalin (2004), magyarul A jó Sztálin (2005), továbbá az Enciklopegyija russzkoj dusi (1999): Az orosz lélek enciklopédiája (2007) című munkához lehet hozzáférni.

Részlet A jó Sztálin című könyvéből:

  „Sokszor gyötörtem apámat a kérdéssel: Sztálin maga hitt-e a kommunizmusban, vagy egyszerűen csak egy elvakult szovjet imperialista volt. Kétféle szélsőséges vélemény élt róla: az egyik szerint szadista vadállat és mániákus gyilkos volt (az orosz értelmiség álláspontja), a másik szerint inkvizítor. Apám ma már egyre inkább az utóbbira hajlik.”

Részlet Az orosz lélek enciklopédiája című könyvéből:

„Az oroszok sok mindenben tehetségesek, de az istennek se tudják normálisan megszervezni a társadalmukat. Úgy hogy nincs mese, fel kell kérni valamelyik nagyhatalmat, hogy gyarmatosítsa Oroszországot. Természetesen a németek nem jöhetnek szóba, mert az túlságosan rendszerető nép, ráadásul még idegesek is, és a végén még kiirtanák a trehány oroszokat. Mondjuk, Japánt lehetne megkérni Oroszország gyarmatosítására, és akkor végre minden rendbe jönne..”

Nincsenek hasonló írások.